Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

18 Magánjog 907. hogy a főapát tényeinek a megtámadásáról van szó és a kereset megindítására ő volt hivatott a rend nevében és tőle — nem tagadottan — az alperes az F. és G. jelű aláírása után még egy külön magánnyilatkozatot szerzett, mely szerint ő még ezt lehetővé tevő későbbi kormányrendelet ellenére sem fog a szerződés és megállapodások megváltoztatására lépéseket tenni; hogy végül 70 évre szóló szerződés megtámadásáról van szó, amely időhöz viszonyítva az 5, illetve 7 évi időhöz nem túlságo­san hosszú. 3. A képviseleti jog túllépésével kötött szerződéshez a kép­viselt részéről szükséges jóváhagyás függőben léte alatt a másik felet ugyanazok a jogok illetik mint azt, aki kiskorúval a törvényes képviselő megkívánt beleegyezése nélkül kötött olyan szerződést, amelyhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. A kiskorúval szerződő felet pedig a függőség ideje alatt is köti a szerződés, így köti a jelzett idő alatt a képviselő által hatáskörének a túllé­pésével kötött szerződéssel érdekelt ellenfelet is. Ha tehát az ilyen szerződő fél a szerződés tárgyát használja és a használat ellenér­tékét fizeti, csak a reá nézve kötelező szerződésnek tesz eleget. A telje­sítésből és ennek az elfogadásából tehát nem lehet biztosan következ­tetni az utólagos jóváhagyás hallgatólagos megtörténtére. Azt különben nem tagadta az alperes, hogy a felperes — amint azt keresetében elő­adta — 1929. április 1-től kezdődően a készpénzhaszonbér összegét nem veszi fel. Az egyéb teljesítéseket azonban igénybe veszi. 4. A már idézett 811. sz. szabály azt is tartalmazza, hogy magát a bérleti szerződést saját konventje nevében mind az apát vagy házfőnök, mind a főapát vagy legalább a főapát írja alá. Ha azonban a szerződést egyedül a főapát írja is alá, mint a jelen esetben, ebből nem lehet arra következtetni, hogy a másik szer­ződő fél fel van mentve annak a kutatása alól, hogy vannak-e tör­vényes korlátozások és hogy a szükséges jóváhagyások előzően megtörténtek-e. Igenlő esetben a védeni kívánt érdek és személyek védtelenek volnának. 5. A miniszteri jóváhagyás nem teszi meghaladottá a korlá­tozásra hivatkozhatást, mert nem pótolhatja az ügylet valamely ér­vényességi kellékének a hiányát. Minthogy pedig az alperes nem is állítja, hogy a t—i rendház szükséges volt hozzájárulását megszerezte vagy módjában van még

Next

/
Oldalképek
Tartalom