Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)
126 Magánjog 939. (plágiumnak) bármiféle felhasználásai, átdolgozásai a szerzők érdekeinek nyilván méltánytalan sérelmére szabaddá tétetnének, s az eredeti mű szerzője eleshetnék attól, hogy müvét felhasználás, illetve átdolgozás útján ő ériékesítse. A felperes a filmszövegkönyv írója, a filmdráma előállítója s értékesítője (többszörözője, forgalombahelyezője) ellen a törvényen alapuló szerzői jogi igényeit érvényesítheti anélkül, hogy ehhez G. A.-nak perbenállására szükség lenne. Az a kérdés ugyanis, hogy G. A. engedélyt kapott-e a felperestől müvének felhasználásához, e perben G. A. perbenállása nélkül is tisztázható. Egyébként a perben nem is állították az alperesek azt, hogy G. A. valóban ily engedélyt a felperestől kapott volna. N. K. III. r. alperes, mint a filmszövegkönyv írója, valamint az A. T. G. m. b. H. cég IV. r. alperes, mint akinek alkalmazottja, a III. r. alperes, az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában a bitorlást elkövette, a bitorlásért aszerint tartozik felelőséggel, hogy N. K. alperes tudta-e, hogy G. A. színmüve a felperes színművének jogosulatlan utánképzése (szándékosság) vagy pedig erről a kellő gondosság kifejezése mellett tudhatott-e (gondatlanság), vagy végül a bitorlás elkövetése tekintetében vétlen volt-e? Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a Szjt. 6. §. 10. pontjában meghatározott bitorlás nemcsak szándékosságból követhető el. Sőt a filmszövegíró III. r. alperes s alkalmazója, a filmvállalat IV. r. alperes, a felperes sérelmére elkövetett s a Szjt. 6. §. 10. pontjában meghatározott bitorlásért a Szjt. 18. §-ának második bekezdése és a 20. §. negyedik bekezdésében meghatározott felelősséggel tartozik akkor is, ha a filmszövegíró III. r. alperest a bitorlás elkövetése körül sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli. A felperes annak igazolására, hogy N. K. III. alperes a filmszövegkönyv elkészítése alkalmával ismerte a felperes müvét, s így terhére a szándékosság megállapítható, — arra hivatkozott, hogy a film szövegkönyvében vannak elemek, kitételek, amelyek nem fordulnak elő G. A. színművében, hanem csakis a felperes színmüvében.