Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerzői jog 127 Ennek a kérdésnek tisztázása végett a kir. Kúria szükségesnek tartja a szerzői jogi szakértő bizottságtól újabb vélemény beszerzését abban a kérdésben, hogy vannak-e a film szövegkönyvében olyan elemek, kitételek, amelyek csak a felperes művében, de nem egyúttal G. A. művében is fordulnak elő, s amelyek alapján lehet-e kétséget kizáró módon megállapítani, hogy N. K. III. alperesnek a szövegkönyv elkészítése alkalmával ismernie kellett a felperes színművét. Ha az nyer megállapítást, hogy N. K. III. r. alperes a filmszöveg megírásakor ismerte a felperes művét (szándékosság), vagy ha az lenne megállapítható, hogy N. K. III. alperes a tőle elvárható gondosság kifejtése mellett tudhatott volna a felperes müvéről (gondatlanság), — akkor a bitorlás folytán a felperesnek okozott kárért a III. alperest, valamint a fentebb kiemeltek szerint az alkalmazási viszonyból folyóan a IV. alperest felelősség terhelvén, a vagyoni s nem vagyoni kár mennyiségének kérdését is el kell döntenie a fellebbezési bíróságnak. Ha pedig N. K. III. r. alperes terhére sem szándékosság, sem gondatlanság nem lesz megállapítható, az esetben a IV. r. alperes is, mint akinek alkalmazottja, a III. r. alperes, a bitorlást az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában követte el, csak a bitorlásból eredő gazdagodását tartozik a felperesnek a Szjt. 18. §. második bekezdése értelmében kiadni, amely esetben a fellebbezési bíróságnak a gazdagodás mennyisége kérdésében kell döntenie. Azok az alperesek, akik a jogosulatlanul forgalomba helyezett filmdrámának terjesztői voltak (árusítás, bérbeadás, nyilvános előadás útján), csak a Szjt. 22. §-a alapján tartozhatnak felelősséggel. Amennyiben az I. f. rt. I. r. alperes a jogosulatlanul előállított film példányainak forgalombahelyezője volt, a Szjt. 5. §-a alapján vonható felelősségre, de közegeinek szándékossága vagy gondatlansága hiányában csak gazdagodása erejéig, amennyiben ily gazdagodás kimutatható. Minthogy a kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság ítélete a per érdemi eldöntéséhez szükséges tényállást nem tartalmazza, ezért a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét további tárgyalás és bizonyítás végett feloldotta s a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra utasította.