Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerzői jog 125 Ehhez képest a szerzői jogi szakértő bizottság véleménye szerint G. A. említett színmüvéből készült filmdráma is a felperes színművében foglalt eredeti alapgondolat, szerkezet, cselekmény és főjellemek utánképzését tartalmazza, s bár a filmszövegkönyv írója a színre alkalmazás és elrendezés módjában, az események és ábrázolások csoportosításában egyéni alkotást nyújtott, ennek ellenére a filmdráma a felperes művével szemben a kiemelt utánképzésre való tekintettel új, eredeti műnek nem jelentkezik. Ezek szerint a filmdráma a „Dollárpapa" című színmű filmesítése folytán végeredményben a felperes színmüvének, az eredeti alapgondolat, szerkezet, cselekmény, főjellemek felhasználásával történt utánképzése oly változtatásokkal, amelyek nem lényegesek s nem adják meg a filmdrámának a felperes művével szemben új, eredeti mű jellegét. Azzal, hogy a filmdráma felperes müvének ily módon történt felhasználásával jött létre és került forgalomba, amennyiben ahhoz a felperes engedélyt nem adott, a Szjt, 6. §. 10. pontjában meghatározott bitorlás valósult meg. A kir. Kúria nem teszi magáévá a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy mivel a film G. A. megjelent művéből készült, az ő engedélye alapján, a filmdráma megalkotása tekintetében bitorlás a felperes sérelmére már fogalmilag lenne kizárva, s hogy az alperesekre nem tartozik az, vájjon követett-e el G. A. más terhére bitorlást. A szerző a Szjt. 6. §. 10. pontja alapján mindenkor felléphet az ellen, akinek müve az ő művének az ő engedélye nélkül történt felhasználásával, átdolgozásával készült, anélkül, hogy új eredeti mű jött volna létre, s felléphet akkor is, ha a jogosulatlan felhasználás, átdolgozás közvetett úton egy másik, az eredeti művet közvetlenül utánképző mű alapján történt. A törvény minden megkülönböztetés nélkül tiltja az olyan mű értékesítését, amely egy más mű eredeti s szerzői jogi védelem alatt álló alkotásainak felhasználásával, átdolgozásával tárgyilag jogellenesen jött létre. Hajelvileg ki lenne zárva az, hogy az eredeti mű szerzője az ő müvét jogosulatlanul utánképző (plagizáló) mű további felhasználói, átdolgozói ellen felléphessen, akkor a tiltott utánképzésnek