Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

124 Magánjog 939. adták. A felperes az eddig megnevezett alperesek, valamint a film szövegírója, a III. r. alperes ellen a szerzői jog ^bitorlása miatt indított keresetét arra alapította, hogy G. A. a „Dollárpapa" című vígjátékának alapgondolatát, cselekményének felépítését és szerkezetét az ő „Milliomosok" című/önálló kiadványban megjelent vígjátékából vette át, s így az előbb említett vígjáték felhasználásával létrejött s fentebb említett hangosfilm is az ő vígjátékának jogosulatlan utánképzése. A b—i kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította, — mert, jóllehet G. A. „Dollárpapa" című vígjátéka a felperes „Milliomosok" című színműve alapötletének, szerkezetének és cselekményének változtatásokkal és hozzáadásokkal való utánképzése és e színműnek elsajátításával készült, az alperesek terhére a szerzői jog bitorlását még sem lehetett megállapítani, mivel a felperes nem bizonyította, hogy a III. és IV. r. alperesek tudtak arról, hogy a „Dollárpapa" a „Milliomosok"' című mű elsajátításával létrejött színmű. A b—/' kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta, — mert azzal, hogy G. A. az ő művének felhasználására engedélyt adott, a bitorlás már fogalmilag kizárt; az pedig, hogy G. A. müvének alapgondolatát honnan szerezte, s elkövetett-e valaki terhére bitorlást, az alperesekre nem tartozik. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság Ítéletét feloldotta. Indokok: Az irányadó tényállás szerint az A. T. G. m, b. H. IV. r. alperes 1931-ben megszerezte G. A. „Dollárpapa" című vígjátékának megfilmesítési jogát G. A. színházi ügynökétől G. P.-től. Ekként készült az említett vígjátékból a „Mann braucht kein Geld," nálunk a „Kisasszony valutája" című hangosfilm. A film szövegkönyvét N. K. III. r. alperes és a perbe nem vont H. W. írták. A szerzői jogi szakértő bizottságnak indokolt véleménye alapján megállapítja a kir. Kúria, hogy G. A. „Dollárpapa" című színmüvében a felperesnek F. S. írói neve alatt „Milliomosok" címmel megjelent színdarabjából átvette ennek alapgondolatát, szerkezetét, cselekményét s négy főjellemét, ami mind a felperes eredeti, egyéni elgondolása, s a G, A. változtatásai nem oly lényegesek, amelyek az utánképzésnek új, eredeti jelleget adtak volna.