Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerzői jog 123 natkozó jogot, hanem ahhoz az 1921 : L1V. tc, 49. §-ára is tekintettel önálló engedély kell. Tekintve azonban azt, hogy a hangszórók terjedésével a nyilvános előadás a rádió útján való közlés rendeltetésszerű felhasználásává vált és mert ebből folyóan annak általában való megnehezítése a Magyar Rádió rt. közérdekű közművelődési és oktatási céljának megvalósítását veszélyeztetné, végül figyelembe véve azt is, hogy a szerzők a tapasztalat szerint müveiknek közművelődési vagy oktatási célokra nyilvános előadását rendszerint ingyenesen megengedik: a rádió útján való közlés engedélyezése esetében a közlendő műnek hangszóró útján nyilvános előadásához való jogot átengedettnek kell tekinteni, kivéve, ha a nyilvános előadásnak anyagi haszon szerzése a közvetlen célja. E kivétel hiányában ugyanis a nyilvános előadás eszközlője a szerző hátrányára méltánytalanul jutna anyagi előnyhöz. Minthogy pedig a jelen esetben az alperes tejivó, étterem és kávéházüzletében a fogyasztó közönség számára közvetítette hangszóró útján a rádión leadott zeneműveket, tehát eljárásának nyilvánvalóan anyagi haszon szerzése a közvetlen célja és nem vitás a peresfelek között, hogy a szerzők vagy jogutódaik az alperes részére a hangszórón való közvetítésre engedélyt nem adtak, az elsőbíróság nem sértett jogszabályt azáltal, hogy az általa felhívott törvényes rendelkezések alapján az alperes terhére a szerzői jog bitorlását megállapította. 939. szám. A szerző a Szjt. 6. §. 10. pontja alapján mindenkor felléphet az Közvetett ellen, akinek műve az ő művének az ő engedélye nélkül történt fel- plágium, használásával, átdolgozásával készült anélkül, hogy űj eredeti mű jött volna létre, — s felléphet akkor is, ha a jogosulatlan felhasználás, átdolgozás közvetett úton egy másik, az eredeti művet közvetlenül utánképző mű alapján történt. E. H. 1935. évi február hó 8-án P. 1. 3165/1934. szám. Elnök: Jakab Mihály kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Alföldy Dezső kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az A. T. G. m. b. H. IV. r. alperes megszerezte G. A.-tól a „Dollárpapa" című vígjátékának megfilmesítési jogát. Az elkészült hangosfilmet „A kisasszony valutája" címen az L f. r. t. I. r. alperes forgalomba hozta, V—VI. r. alperesek pedig elő-