Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

52. Szerzői jog 121 használását nyilvános előadásra és rádió útján való közlésre nem köti az előadóművész engedélyéhez, s e részben — ellenkező nemzetközi megállapodás hiányában — közömbös az, hogy akár magyar honos, akár külföldi az előadóművész, s akár Magyarország, akár más ország a lemez származási országa. Ehhez képest a külföldi előadóművészek teljesítményéről felvett grammofonlemezek is nálunk az ő engedélyük nélkül nyilvánosan előadhatók s rádió útján a nyilvánossággal közölhetők. Az alperes ezek szerint azon az alapon, hogy az előadóművészek művészi teljesítményeikre vonatkozó jogaikat reá ruházták, nem tiltakozhatik jogosan az ellen, hogy a grammofonlemezekre felvett művészi teljesítmények nálunk az ő hozzájárulása nélkül rádió útján a nyilvánossággal közöltessenek. Következésképen az alperes részéről a hanglemezekre alkalmazott oly értelmű felíratnak, amely szerint a hanglemezt az ő engedélye nélkül rádió útján közölni tilos, — a felperessel szemben, mint aki az eltiltás tekintetében az alperessel szerződéses viszonyban nem áll, — joghatálya nincsen. Szerződéses viszonyon kívül pedig senki harmadik személyekkel szemben jogot, amelyet az ő számára jogszabály nem biztosít, egyoldalú kijelentéssel a maga javára nem alapíthat meg. 938. szám. A színmű, zenés színmű vagy zenemű rádió útján való közlésére Nyilvános adott engedéllyel a műnek hangszóró útján való nyilvános előadásához előadás joga való jogot is átengedettnek kell tekinteni, kivéve, ha a nyilvános elő- hangszóró adásnak anyagi haszon szerzése a közvetlen célja. útján rádióE. H. 1936. évi szeptember hó 9-én. P. I. 1767/1936. szám. Elnök: Jakab nál' Mihály kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Alkér Kálmán kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az alperes tejivó-, étterem-, és kávéházüzletében a fogyasztó közönség szórakoztatására a rádió műsorának zenemüveit hangszóró útján előadatta anélkül, hogy a műsoron szereplő müvekért a felperesnek szerzői jogdíjat fizetett volna. Ennek alapján a felperes az alperest szerzői jogbitorlása miatt 100 P vagyoni kárának megfizetésére kérte kötelezni. A b—/ kir. törvényszék az alperest 20 P kártérítési összegnek megtérítésére kötelezte.