Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

120 Magánjog 937. magánjogi védelemnél fokozottabb védelem illeti, aminél fogva az ellen, aki e jogát sérti, a Szjt. 18. §-ában meghatározott jogkövet­kezmények alkalmazását kérheti. Amikor a törvényünk 8. §-a annak ellenére, hogy az előadó­művész teljesítménye a mű fogalma alá nem vonható s hogy őt szerzői jogi értelemben vett szerzőnek tekinteni nem lehet, — az előadóművész teljesítményét közelebbről meg nem határozott ke­retben mégis a művekkel egyenlő védelemben találta részesítendő­nek, ezzel az előadó művészeknek kivételes kedvezményt biztosított, s éppen azért, mert kivételes kedvezményről van szó, az előadómű­vész védelmét a bírói gyakorlat nem vonhatja meg tágabb körben, mint amennyiben a védelem kétségkívül indokoltnak jelentkezik. Ezekhez képest a Szjt. 8. §-át a törvény egyéb rendelkezé­seivel való egybevetés mellett akként kell helyesen értelmezni, hogy az előadóművésznek kizárólagos joga van engedélyt adni arra, hogy művészi teljesítményének grammofonra, filmre vagy más hasonló készülékre történt átvitele többszörösíttessék, közzététessék s forgalombahelyeztessék, egyúttal neki van kizárólagos joga enge­délyt adni ahhoz is, hogy művészi teljesítménye közvetlenül rádió útján közöltessék a nyilvánossággal, — de már ahhoz, hogy a művészi teljesítményéről jogosan készült és forgalombahelyezett grammofonlemez (film) nyilvános előadásra vagy rádió útján való közlésre felhasználtassák, beleegyezése meg nem kívántatik. Ön­ként értetődik továbbá, hogy miként az előadóművész személyes nyilvános előadásáról, úgy a rádió útján közvetített s a hangszó­róról elhangzó személyes előadásáról készült grammofon (film) fel­vétel sem többszörösíthető s helyezhető forgalomba az ő engedélye nélkül. Nem kell itt kitérni arra, hogy mikor kell az eset körül­ményeire való tekintettel az élet felfogása szerint az előadóművészt hozzájárultnak tekinteni ahhoz, hogy művészi teljesítménye rádió útján közöltessék. V. Mivel az előbb kifejtettek szerint a római egyezmény az előadóművész jogáról nem intézkedik s az előadóművészt szerző­nek nem tekinti, ezért az egyezmény 4. cikke az előadóművész teljesítményére alkalmazást nem nyerhet. A külföldi előadóművé­szek ennélfogva nem hivatkozhatnak az egyezmény 4. cikkére. A magyar Szjt. tehát — annak helyes értelmezése szerint — a jogosan készült és forgalombahelyezett grammofonlemezeknek fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom