Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

102 Magánjog 935. sulallan változtatásokkal szemben, mint amelyek a szerző személyiségi jogait is érintik. Ezért a Szjt. 3. §-a harmadik bekezdésének helyes értelmezéséből folyó jogszabály, hogy az, akire a szerző a szerzői jogot átruházta, s általában az, aki a müvet megjelentetni jogosult, a szerző beleegyezése nélkül a művön változtatást nem végezhet, kivéve oly változtatásokat, amelyekről az élet felfogása szerint feltehető, hogy azokhoz a szerző hozzájárulását meg nem tagadja. A törvényen alapuló ennek a tilalomnak megszegése a Szjt. 6. §. 3. pontja szerint a szerzői jog bitorlásának tekintendő. Téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a Szjt. 6. §. 3. pontja csak a K. T. 515. §-a alá eső kiadói ügylet esetére alkalmazható. A kir. Kúria ugyanis már a P. I. 3955/1933. sz. alatt hozott Ítéletében is kiemelte, hogy a törvény helyes értelmezése szerint a Szjt. 6. §. 3. pontja nemcsak az oly kiadói ügyletre nyer alkalmazást, mely a K. T. 515. §-a alá esik, hanem a legtágabb értelemben vett kiadói ügyletre, nevezetesen minden esetben, mikor a mű megjelentetése az azzal kötött szerződésbe ütközik, akire a szerző a szerzői jogát átruházta. Ezenfelül a 6. §. 3. pontjában foglalt rendelkezés az 54. és 74. §-ok értelmében a nyilvános előadásra, valamint a 65., 66. és 71. §-ok értelmében képzőművészeti és iparművészeti alkotásoknak, továbbá a fényképészeti műveknek mechanikai vagy optikai készülék útján való üzletszerű bemutatására is megfelelően alkalmazandó. S nyilvánvaló, hogy a 6. §. 3. pontja szempontjából a mű kiadójának, nyilvános előadójának, bemutatójának s általában a mű megjelentetőjének kell tekinteni azt is, aki minderre a törvénynél fogva van jogosítva. A kifejtetteknél fogva a 6. §. 3. pontjának az ezzel összefüggő egyéb rendelkezésekkel egybevetett helyes értelmezése szerint tehát bitorlás a mű minden oly megjelentetése a megjelentetésre jogosult fél részéről, amely megjelentetés valamely tekintetben a szerzői jog átruházása tárgyában kötött szerződés vagy a törvény ellenére — amilyen a jogosulatlan változtatás is — történt. Amint az már a fentebbiekből is kitűnik, a szerző beleegyezésének kieszközlése nélkül is végezhetők a művön oly változtatások, amelyekről az élet felfogása alapján feltehető, hogy azokhoz a szerző hozzájárulását meg nem tagadja.