Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

SZ; Szerzői jog 103 A kir. Kúriának a törvény értelmezésére vonatkozó s imént kiemelt jogfelfogása szempontjából tekintve az alperes által végzett változtatásokat, a kir. Kúria mindenek előtt figyelemmel volt arra, hogy a B. Sz. a M. T. A. folyóirata s így az abban megjelenő cikkeknek úgy tartalmukat illetően, mint nyelvezetük szabatossága és magyarossága tekintetében meg kell felelniök a folyóirat magas színvonalának. Már pedig a szerzői jogi szakértő bizottság egyhangú véleménye szerint úgy az újságoknál, mint a folyóiratoknál mindennapi gyakorlat (szokás), hogy a cikken a szerkesztő a stilus tekintetében megteszi azokat a változtatásokat, amelyet az újság vagy folyóirat nézőpontjából szükségeseknek lát, természetesen a cikk értelmének, tendenciájának, igazságának és hiteles adatainak megváltoztatása nélkül. A bizottság kiemelte véleményében, hogy a felperes cikkének javítása a kisebb-nagyobb stilisztikai fogyatékosságok miatt alaposan indokolt volt, s hogy az alperes által a helyesírás, a grammatika és a jó magyarság szempontjából végzett javítások nem lépték túl a szerkesztői szokásos javítások mértékét. E részben a kir. Kúria is úgy találta, hogy a folyóiratnak a M. T. A. részéről megbízott szerkesztője (alperes) hivatott volt arra, hogy a felperes cikkén a panasz tárgyává tett és indokoltaknak mutatkozó stiláris javításokat végezze, mint amelyek a cikk értelmét és lényegét nem érintik. Ami a kihagyásokat illeti, a szerzői jogi szakértő bizottság véleménye szerint a felperesnek számolnia kellett azzal is, hogy a nyomdatechnikai nehézségek, helyszűke szükségessé tehetnek rövidítéseket, kihagyásokat, s egyúttal idevonatkozóan kijelenti a bizottság, hogy az alperes által eszközölt kihagyások a cikk értelmének és lényeges mondanivalójának nem voltak ártalmára, s nem estek a mü tudományos értékének rovására. Az elhagyások tehát indokoltak voltak, s egyáltalán nem szolgáltak az értekezés hátrányára. Mivel pedig az alperes szerint csak ezekkel a kihagyásokkal volt a cikk közölhető, ezért fel lehet tenni, hogy azokhoz a felperes előzetesen inkább hozzájárult volna, semhogy kitegye magát annak, hogy cikkének a B. Sz.-ben való közzététele megtagadtassák, nyilvánvaló lévén, hogy cikkének ebben a magas színvonalú folyóiratban való megjelentetéséhez fontos erkölcsi érdeke fűződhetett. A fel-