Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Közraktári ügylet 87 és a közraktári jegy (áru- és zálogjegy) nem is állított visszaadása nélkül az alperestől a rizs kiadását akkor sem követelheti, ha az alperes igazgatója eziránt kötelezettséget vállalt volna is. A felperest keresetével elutasító fellebbezési bírósági ítélet ezekből folyóan anyagjogi szabályt nem sért s ha nem is a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott indokokból, de a fentebb kifejtett indokok alapján megáll. Ezért a felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. 9. Biztosítási ügylet. 855. szám. A kárbíztosítási szerződés feltételeinek megfelelő módon meg- Biztosított ejtett szakbizottsági becslés bíróságon kívüli szakértői véleménynek kárának tekintendő, amely a K. T. 481. §-ának rendelkezéséhez képest egyrészt sági becslés a kár megállapításánál a feleket kötelezi, másrészt kizárja a kárnak útján megutóbb bírói szemle útján való megállapítását, kivéve, ha a biztosított állapítása, igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben résztvett szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt. E.H. 1928. évi október hó 10-én P. VII. 8640/1927. szám. Elnök: Keczer Gyula kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Paradeiser János kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A felperesek házukat, illetve annak éghető részeit • az alperesnél 100,000.000 korona erejéig tűzkár ellen biztosították. Az általános tüzbiztosítási feltételek értelmében a felek szakbizottsági becslésben állapodtak meg, megnevezvén szakértőjüket is és alávetvén magukat a szakértők becsüjének. A felperesek az 1926. évi június hó 12. napján tűzkárt szenvedtek. Az általános tüzbiztosítási feltételek értelmében megválasztott szakértők egyhangűlag 21,000.000 koronában állapították meg a kártérítési összeget, amelyet az alperes a felpereseknek meg is fizetett. Utóbbiak azonban nem elégedvén meg a szakbizottság becslésével, az o.—i kir. járásbíróságnál a kár megállapítása végett előleges bírói szemlét kértek, amely elrendeltetvén, két szakértő a felperesek kárigényét 68,907.118 koronában, a harmadik szakértő pedig 29,344.479 koronában állapította meg. A felperesek keresetükben a bírói szakértők többségének véleménye alapján 48,000.000 korona hátralékos tőke megfizetését követelik az alperestől. A b.—i kir. törvényszék a felpereseket keresetükkel elutasította.