Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

46 Hiteljog 844. lyok az ilyen díjazás módozatait és mértékét megállapítják, amely esetben is azonban az alapszabályok rendelkezései szerint a megállapított külön díjazásról a közgyűlésnek utólag kell jelentést tenni. A cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos felfolyamodása folytán tehát az elsőbírósági végzés megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A m. kir. Kúria a másodbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: A K. T. 179. és 182. §-aiban foglaltak szerint az igazgatóságot a közgyűlés fizetés mellett vagy anélkül választja és annak a hatáskörébe a részvénytársaság ügyeinek az intézése tartozik. Ezekből következik, hogy az igazgatóságnak nem áll jogában az, högy a maga vagy valamely tagja részére a részvénytársaság vagyoni megterhelésével olyan vagyoni javadalmazást állapíthasson meg, mely az alapszabályokban tüzetes körülhatároltsággal benn nem foglaltatik vagy a közgyűlés, mint a részvénytársaság erre hivatott szerve által külön el nem határoztatott. Ezenkívül a mérleg megállapításának és a nyereség felosztásának a közgyűlés hatáskörébe utaltságából (K. T. 179. §.) is folyik, hogy az igazgatóság vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és a felosztandó nyereség miként való alakulására befolyással bíró megállapítása a közgyűlés elhatározása köréből el nem vonható. Az alapszabályok 12, §-ának utolsó mondata ennek megfelelően rendelkezik akként, hogy az igazgatóság tagjai fáradozásukért a közgyűlés által évről-évre a költségszámla terhére megállapítandó tiszteletdíjban részesülnek. Ezzel az alapszabályi intézkedéssel és a törvény fennebb érintett rendelkezésével azonban szemben áll az alapszabályok ugyanezen szakaszának áz az előzetes rendelkezése, hogy az igazgatóság által működési köre egy részének átruházásával a tagjai sorából választott végrehajtó bizottság tagjainak, vagy az igazgatóság külön megbízása alapján eljáró egyes igazgatósági tagoknak a díjazását az igazgatóság állapítja meg. Ehhez képest a 68.300/1914. I. M. számú rendelet 32. §-a értelmében helyes a másodbíróságnak az a határozata, hogy a törvény rendelkezésével ellenkező tartalmú alapszabályok a részvénytársaságnak a cégjegyzékből való törlése szankciója mellett a megtámadott végzésben foglalt irányelvek szemmeltartásával a törvénynek megfelelően módosítandók.