Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

34 Hiteljog 842. az 1922. évi december hó 5. napján bekövetkezett halálakor két tagból és pedig P. O.-ból és a felperesből állott; megállapította továbbá, hogy ez a közkereseti társaság P. 0. halála folytán feloszlott és az elhalálozás időpontjában, azaz 1922. évi december hó 5. napján volt vagyoni állapot alapul vétele mellett a közkereseti társaság felszámolását elrendelte. Indokok: Az X) alatt csatolt okirat kiállításának körülményeire nézve a kir. ítélőtábla a felek erészben egyező előadása alapján tényként állapította meg, hogy ez az okirat, amely P. M. örököseinek az ugyanily cég alatt fennálló építőanyagkereskedelmi üzletre vonatkozó társas viszonyát szabályozza, a külföldön volt kiskorú felperes távollétében készült és ezt az okiratot a felperes hazatérése után mint kiskorú írta alá anélkül, hogy a társasági szerződést a gyámhatóság a kiskorú nevében jóváhagyta volna; utóbb azonban, az 1914. évben, midőn gyámjának, P. O.-nak kezdeményezésére nagykorúvá nyilváníttatott, a felperes a szerződést újra aláírta. A felek egyezően adták elő azt is, hogy a háború elején P. O. az üzlet vezetését hadbavonulása okából a felperesre bízta és a két fitestvér 1917. évi május hó 30. napján az M) alatt csatolt másolatnak megfelelően írásba foglalt megállapodásra lépett, amely szerint a szerződést P. 0. katonai szolgálatának tartamára akként változtatták meg, hogy a most nevezett a felperes javára lemondott ez időre az őt illető 60%-os haszonrészesedés feléről. Az elsőbíróság előtt kihallgatott dr. H. S.-né, Sz. D.-né, Sz. D. és a szerződés létrehozásánál eljárt dr. J. E. ügyvéd tanuknak vallomása alapján tényként volt megállapítható az is, hogy P. O. a társasági szerződést nagykorú örököstársaival aláírás előtt megbeszélte és ugyanezek a vallomások nem tartalmaznak olyan adatokat, amelyekből azt kellene következtetni, hogy P, O. a felperes elől eltitkolta a szerződés tartalmát, vagy őt etekintetben félrevezette volna. Ily körülmények között a társasági szerződés megtámadása sikerre nem vezethetett, mert egyrészt nem nyert bizonyítást, hogy a felperes akkor, amidőn nagykorúsítása után a szerződést aláírásával kötelezőnek ismerte el, a szerződés 'tartalmára vonatkozólag P. 0. által előidézett tévedésben lett volna; másrészt, ha ekkor nem is olvasta volna el az okiratot, a társas viszony szabályozásának lényeges pontjairól 1917. évi május hó 30-áig mindenesetre