Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Közkereseti társaság 31 tendő a cégjegyzékbe. Ezekből önként folyik, hogy a társaság cégének bejegyzésével a társaság tagjai is bejegyzett kereskedőknek tekintendők, az 1883. évi XXV. tc. 16. §-a szerint pedig e törvény első fejezetének határozatai a bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által kötött kereskedelmi ügyletekre nem alkalmazhatók. A fellebbezési bíróság által elfogadott indokokban helyesen kifejtettek szerint a C) alattiban foglalt ügylet a H. testvérek részéről kereskedelmi ügyletnek tekintendő s így ha az lényegében hitelnyújtást tartalmazna is, azt a felperesek az uzsoratörvény rendelkezései alapján sikerrel meg nem támadhatják. Helyesen vonta le a fellebbezési bíróság az E) alatti szerződés tartalmából azt a jogi következtetést, hogy a H. testvérek a vagyonbetétük ellenében a részvénytársaságtól kapott 600 drb. törzs- és 600 drb. elsőbbségi részvényből a C) alatti megállapodás létrejötte idejében 100 drb. elsőbbségi részvény felett szabadon rendelkezhettek s hogy ekként az alperes e 100 drb. részvény igénybe vételével az alapítási tervezetben vállalt kötelezettségeit a részvénytársaság s annak részvényesei hátrányára meg nem szegte; de nem ütközik a jó erkölcsökbe az alperesnek az a ténye sem, hogy úgy az általa jegyzendő 300 drb,, valamint a neki biztosítékul lekötött 100 drb, egyenként 500 korona névértékű részvény árát 75%-os árfolyam alapján egyenként 375 koronában szabta meg, mert H. Jakabnák és H. Jánosnak mint kereskedőknek s mint részvényeseknek a részvények tényleges értékével tisztában kellett lenniük és szemben azzal, hogy a C) alattiban kikötött ellenszolgáltatást elfogadták, közömbös az, hogy az akkori árfolyam a 375 koronának tényleg megfelelő volt-e vagy sem. Az, hogy H. Jakab és H. János az alperesnél visszamaradt 108 drb. részvény árát a kikötött időben meg nem fizették az alperesnek, a felperesek perbeli beismerése alapján van tényként megállapítva s ezzel szemben a felperesek nem is vitatták, hogy a fizetés meg nem történtét az alperes magatartása okozta volna, nekik kell tehát viselniük mulasztásuknak a C) alattiban megállapított azt a következményét, hogy a vissza nem váltott részvények tulajdonjoga az alperesre száll át. Rendszerint jogosítva van ugyan az. adós arra, hogy tartozását a lejárat után is megfizethesse, de nem nyerhet alkalmazást ez a jogszabály akkor, ha a" fizetési késedelemhez oly különleges jogkövetkezmények vannak fűzve,