Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Közkereseti társaság 29 való jegyzésére vállalkozott, valóban jegyezte is és annak 150.000 koronányi jegyzési árát befizette, a H. testvérek azonban a megállapodásban kikötött fizetési kötelezettségüknek csak 292 darab részvény tekintetében tettek eleget és az alperes nekik ezt a 292 darab részvényt ki is szolgáltatta. A felperesek, akik a H. testvérek és társa bej. közkereseti társas cégnek a tulajdonosai, az említetett megállapodásnak joghatályát azon az alapon támadják meg, hogy ez a megállapodás, mint az ő szorult anyagi helyzetüknek kihasználásával létrejött hitelügylet, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságánál fogva az uzsoratörvény tilalmába ütközik. A p.—i kir. törvényszék a felpereseket keresetükkel elutasította. Indokok; Nem vitás, hogy H. testvérek és társa bejegyzett közkereseti társas cégnek H. Jakab és János voltak a tulajdonosai. A bírói gyakorlat megállapította, hogy a közkereseti társas cég tagjai kereskedők; ugyanezen az állásponton áll a tételes törvény is, és pedig a csődtörvény, amely a közkereseti társas cég tagjainak csődjére a kereskedelmi csőd szabályait rendeli alkalmazni. A közkereseti társas cég tagjainak mindazok a ténykedései, amelyek az üzlet körébe esnek és annak érdekében végeztetnek, a kereskedelmi ügyletek fogalma alá esnek és a kereskedelmi törvény 260, és 261. §-a értelmében ilyenek nek minősülnek. A C) alatti kötelező nyilatkozat tartalmából és a perben előadottakból kétségtelenül megállapítható, hogy a felperesek fennálló üzletük megmentése, átruházása és folytathatásá érdekében jegyeztek és jegyeztettek részvényeket és vállalták a C) alattiban jelzett kötelezettségeket. A K. T. 258. §-ának 3-ik pontja értelmében állampapírok, részvények, vagy más, a kereskedelmi forgalom tárgyául szolgáló értékpapírok vétele vagy egyébként való megszerzése abban az esetben is, ha a megszerzés nem továbbadás szándékával történt, kereskedelmi ügylet. Fent már említve volt, hogy a részvényeket az alperes a felperesek javára jegyezte. A felpereseknek ez a vásárlása tehát feltétlen kereskedelmi ügylet. Minthogy pedig az 1883. évi XXV. tc. első fejezetének határozatai ugyanennek a törvénynek 16. §-a értelmében nem alkalmazhatók az oly kereskedelmi ügyletekre, amelyeket bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők kötnek, a felpereseknek az uzsoratörvényre alapított valamennyi kereseti állítása tárgytalanná lett.