Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

•S2 71 fagánjog 744. Tetszés szerinti visszavonás kikötése esetén is a visszabocsátás iránt indított perben a bíróságnak módjában áll a teljesítésre az eset körülményeinek méltányos figyelembevételével megfelelő határidőt szabni, pl, lakás visszabocsátására a bíróság a kötelezettnek annyi időt engedhet, amennyi a családja részére új lakás szerzéséhez múlhatatlanul szükséges. Ezért de. ily különös méltánylást érdemlő esetekre tekintettel sem lehet a tulajdonosnak megadni azt a jogot, hogy a használat visszavonásának önhatalommal szerezhessen érvényt. A polgári törvénykönyv javaslatának (bizottsági szöveg) 363. §-a is megadja a birtokvédelmet azzal szemben, akivel (t. i. főbirtokossal) szemben a dolog birtokosa (használati birtokos) a dolog időleges birtokára (használatára) jogosító viszonyban áll, aminő viszony forog fenn nyilván akkor is, amikor valaki ingatlanát tetszésétől függő visszavonásig engedi át használatra. Mindezek megfontolása alapján a jogegységi tanács nem tartja megengedhetőnek azt, hogy az, aki a tetszésétől föggő visszavonásig engedte át valakinek a birtokot, a visszavonás alapján a használati birtoklást önhatalommal megszüntethesse vagy megháborithassa. Ily esetben is van tehát helye az önhatalom alkalmazásával szemben egy éven belül a sommás visszahelyezési keresetnek, amely sommás visszahelyezési kereset fogalma alá tartozik a birtokháborítási kereset is. Közömbös, hogy az, aki visszavonásig kapta használatra a dolgot, egy évet meghaladó idő óta van-e annak birtokában vagy sem. Azt ugyanis, aki a dolognak békés birtokában van, a birtoktól való önhatalmú megfosztás és az önhatalmú megháborítás ellen bírói oltalom illeti akkor is, ha birtoklása még nem tart egy év óta. Csak annak, aki tilos önhatalommal helyezkedett valamely dolog birtokába, kell egy évet meghaladó zavartalan birtoklást kimutatnia, ha az ellen kér bírói oltalmat, akit ő fosztott meg a dolog birtokától. A jogegységi tanács e határozata szerint az önhatalom gyakorlásának tilalma nemcsak arra nézve áll fenn, aki valamely ingatlanát egészben adta valakinek visszavonásig használatra, hanem arra is, aki az ingatlannak csak egy részére (pl. épületrészre), avagy pedig az ingatlanra csak egyes tekintetekben (pl. átjárásra) engedett visszavonásig használati jogot.