Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

60 Magánjog 737. miért is a kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét az abban felhozott és a fentiekkel kiegészített indokokból helybenhagyta. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletének megokolásában helyesen emelte ki a bírói gyakorlatban követett azt az anyagi jogszabályt, amelynek értelmében a törvénytelen gyermeket csak az a házasság törvényesítheti, amelyet az anya a gyermeke atyjával, vagyis azzal kötött, akivel a gyermek fogantatásának ideje alatt nemileg közösült; ha azonban a férj a törvénytelen gyermek születése után közokiratban elismerte, hogy a gyermeknek természetes atyja, vele szemben valónak kell tekinteni, hogy a gyermek fogantatásának időpontjában az anyával nemileg érintkezett és mindaddig, míg ennek az elismerésnek joghatálya megtámadva nincs, a felperes nem bizonyíthatja sikerrel azt, hogy az anyával a fogantatás idejében nem közösült. Már pedig a gy.-i állami anyakönyvi kerület születési anyakönyvének 492. lapján a felperessel felvett jegyzőkönyv alapján foganatosított feljegyzés szerint a felperes az I. r. alperessel az 1903. évi február hó 23-án kötött házasságát megelőzően az 1900. évi július hó 26-án az I. r. alperestől született Jenő István utónevü gyermeket a magáénak személyesen elismerte és az anyakönyv a m. kir. belügyminiszternek 1718/1910. számú rendelete alapján azt a további feljegyzést is tartalmazza, hogy a gyermek a szülők utólagos házasságával törvényesíttetett. A felperesnek közokiratba foglalt ezzel a joghatályos elismerésével szemben a foganatosított bizonyításnak lényegileg egyébként is csak az L r. alperes egyoldalú nyilatkozatait tanúsító eredménye a gyermek származásának megállapításánál jogszbálysértés nélkül annál kevésbé volt figyelembe vehető, mert a felperes keresetét is kizárólag az I. r. alperesnek a házassági bontóperben tett és a származás törvénytelenségének megállapítására egymagában elégtelen arra az egyoldalú kijelentésére alapította, mely szerint a gyermek, akinek törvénytelenítését kéri, nem tőle származik és mert ebben a perben történt első személyes meghallgatása során a felperes is beismerte, hogy a gyermek születését megelőzően mintegy 12 hónapig az I. r. alperessel szerelmi viszonyt folytatott, azt