Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Rokonság 59 ugyanennek a tanúnak vallomásából, hogy abban az időben a II. r. alperest a házban nem is hívták máskép, mint „L. J.-ke". V. M. tanú vallomásából pedig megállapítható, hogy az I. r. alperes a tanúval az 1901. vagy 1902. év március hónapjában Gy.—bői B.—re költözött és ebben az időben közös lakásukon megjelent egy fiatalember, aki Z. Ö.-nek mutatkozott be és hivatkozván egyik barátjának hozzá intézett levelére, az I. r, alperes ismeretségét kereste. Ezeknek a tanuknak vallomásából megállapítható azzal a ténynyel, hogy az I. rendű alperes az 1901. évben a II. .r. alperes atyjának L. J.-t mondotta, továbbá, hogy az 1901., vagy 1902. év március hónapja után a felperes egy barátjának levelére hivatkozással kereste az I. r. alperes ismeretségét, ami azt valószínűsíti, hogy a felperes az I. r. alperest akkor még nem ismerte, holott a II, r, alperes akkor már életben volt: a felperes az elsőbíróság ítéletében megállapított tényeken felül újabb adatokat szolgáltatott arra nézve, hogy a felperes az I. r, alperessel a II, r, alperes fogamzása idejében, vagyis az 1899. év szeptember hó 26. és az 1900. év január hó 26. napja közé eső időben ismeretségben nem volt. Ezért a kir. ítélőtábla is úgy találta, hogy az elsőbíróság a felperes által szolgáltatott. bizonyítékok kiegészítéséül a felperes eskü alatti kihallgatását a Pp. 669, és 696. §-a alapján helyesen rendelte el és a Pp, 371, §-a alapján helyesen bocsátotta a felperest vallomásának esküvel való megerősítésére. Ezekkel a kiegészítésekkel a kir. ítélőtábla elfogadta az elsőbíróság ítéletében a bizonyítékok okszerű mérlegelésével a per adatainak megfelelően megállapított tényállást. Minthogy pedig e tényállás szerint a felperes az I. r. alperessel csak az 1902. év március hónapjának közepe táján ismerkedett meg és kezdett nemi viszonyt és vele azelőtt, tehát a II. r. alperes fent említett fogamzási idejében nemileg nem érintkezett s így a II. r, alperes a felperes nemzéséből nem származhatott, minthogy ekként a fentebb idézett jogszabály értelmében annak, hogy a II, r. alperes anyja a felperessel utóbb házasságra lépett, a II, r. alperesre vonatkozólag törvényesítő hatása nem lehetett: ennélfogva az elsőbíróság a II. r. alperes törvénytelen származását helyesen állapította meg,