Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 41 donítható hitel, mert jóllehet az anyja által ellene a ny.—i kir. törvényszék előtt 12156/1909. P. szám alatt indított per 1910. évi december hó 13-án, — az anyja és testvére által 11305/1907. P. szám alatt folyamatba tett per pedig 1911. évi május hó 19-én már jogerős befejezést nyert, Sz. D. alperes 2888/1921. P. szám allatt beadott keresetlevelében foglalt állítása szerint csak tíz esztendővel később és ekkor is csak a felperestől való elválásának az indokából hívta fel a felperest a kereseti ingatlan tulajdonjogának az átengedésére. Eltekintve továbbá attól, hogy a perben arra sincs adat, hogy a felperest a kereseti ingatlanra csak a puszta telekkönyvi tulajdonjog illette volna meg, egyébként azonban azzal egyedül csak Sz. D. alperes rendelkezett és annak birtokában is kizárólag csak ő lett volna, a fellebbezési bíróság a jogszabálysértés nélkül megállapított tényekből helyesen következtetett a felperes eskü alatti vallomása rendén tett annak az állításának a valóságára, amely szerint Sz. D. alperes a G. J.-től megvett kereseti ingatlant és az azon épült házat, mint különvagyonának egy részét az 1908. évi november hó 3-án kelt szerződéssel az ugyanazon év augusztus hó 30-án a felperessel kötött házasság okából ajándékozási célzattal ruházta át a felperesre. Minthogy pedig a m. kir. Kúriának elvi jelentőségű, a Polgárijogi Határozatok Tárába 420. szám alatt felvett határozatában foglalt jogszabály értelmében abban az esetben, ha a bontóperben mind a két házastárs vétkesnek nyilváníttatott, az ajándékozások kölcsönösen megállanak és azok hatálytalanítását egyik fél sem követelheti, ennélfogva az ajándékozási ügylet hatálytalanításának sem hálátlanság, sem az ügylet alaki érvénytelensége okából helye nincs, mert ha a férj nejének oly módon vesz ingatlant, hogy a tulajdonjogot az eladótól közvetlenül az adásvételi szerződésben vevőként feltüntetett feleség javára kebelezteti be, úgy az ügylet érvényességéhez közjegyzői okirat nem szükséges. A felek valódi akaratának megfelelő átruházási szerződés alapján a kereseti ingatlan tulajdonjoga érvényes címen a felperesre szállván át, a felperes az ingatlant szabad rendelkezési jogánál fogva a II. és III. r. alperesnek joghatályosan adhatta el, — a fellebbezési bíróság nem sértett ennélfogva anyagi jogot azzal a döntésével, amelylyel Sz. D. alperest a kereseti ingatlan tulajdonjogának átengedésére irányuló keresetével a felperessel ésall.-III. rendű alperessel szemben elutasította.