Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

Házassági jog 33 M. utcában bérelt lakásba költözvén, az alperes ugyanakkor nem ment vele, hanem szállodába költözött és bár a F/D. alatt csatolt lakásigazolványnak ezen a helyen is figyelembe veendő tartalma szerint lakásbérlőként az alperes szerepel, feleségéhez az általa béreltlakásba nemtért vissza. Az ideiglenes nőtartás jogalapjának elbírálásánál azonban döntő súlya annak a körülménynek van, hogy a házasfelek melyikének miben nyilvánuló vétkes magatartása szolgált az életközösség megszakításának közvetlen okául. A megállapított tényállásból következik azonban, hogy elhagyó félként az alperes jelentkezik, miért is ő tartozott kimutatni és bizonyítani olyan tényeket, amelyeknél fogva őt az életközösség megszakításában vétkesség nem terheli és a felperest jogos okból hagyta el. Az elköltözés időpontjáig azonban a felperessel folytatott életközösséggel az ezt megelőzően a felperes által tanúsított esetleges vétkes magatartás megbocsátottnak lévén tekintendő, nem sértett anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság, amidőn az életközösség megszakításának közvetlen okául a háztartás elhanyagolására és a felperes veszekedő és féltékenykedő természetére az alperes részéről felhozottakat elfogadhatónak nem találta és az ezekre nézve fölajánlott bizonyítást alaki jogszabály sértése nélkül mellőzte. De a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt megállapítás szerint az alperes az életközösség megszakításának közvetlen okául azt a körülményt is érvényesítette, hogy a különválás közös megállapodás folytán történt, amiből azonban okszerűen csak az állapítható meg, hogy a felperes az alperes beleegyezésével van távol. A különélésre és annak szabályozására vonatkozó megállapodás, ha az a házassági köteléket nem érinti, a házastársak rendelkezésének jogszerű tárgya és magából az ilyen megállapodásból annak a jó erkölcsökbe ütköző volta és a felek bármelyikének vétkessége sem állapítható meg. Az alperesnek alaki és anyagi jogszabálysértésre alapított az a felülvizsgálati panasza tehát, hogy az ilyen jellegű megállapodás a tartási kötelezettség megszüntetését eredményezné és így annak bizonyítása alaki jogszabálysértéssel mellőztetett, szintén nem alapos. Sőt a házassági életközösségnek közös megállapodással történt megszüntetése esetén az együttélés alatt egymással szemben tanúsított vétkes magatartás a különélés közvetlen okául nem szolgálván, a közös megállapodás alápján a férj beleegyezésével távozó és a közös 3