Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

34 Magánjog 731. háztartástól különélő nőt a bírói gyakorlatban elfogadott jogszabálynál fogva a férj már ezen az alapon köteles eltartani. De a felek között nem vitás az sem, hogy a különválás óta, sőt a jelen per folyama alatt is, az alperes a felperes részére havonta állandóan bizonyos tartási összegeket juttatott és az 1926. évre a lakás bérét is ő egyenlítette ki; azt pedig az alperes nem is állította, hogy a tartásdíjak és a lakásbér kiegyenlítése bármely fenntartással történt volna és a fellebbezési bíróság ítélete, anélkül, hogy alaki jogszabályt sértene, erre nézve ténymegállapítást nem is tartalmaz, amiből pedig okszerűen az állapítható meg, hogy az alperes ezzel a fizetéssel tartási kötelezettségét elismerte. Az sem vitás a felek között, hogy a kereset beadását megelőzően — 1926. év március hónapjában —a felperes az alperest az életközösség visszaállítására fel is hívta, az alperes azonban a felhívásnak nem tett eleget. A bírói gyakorlatban állandóan követett jogszabály azonban, hogy még a jogos ok nélkül különváltan élő nő is követelhet férjétől tartásdíjat attól az időponttól fogva, amikor az életközösség visszaállítása iránt a lépéseket megtette, hacsak a férj nem bizonyítja, hogy felesége olyan magaviseletet tanúsított, melynél fogva az életközösség helyreállítását jogos okból tagadta meg. Az alperes azonban ezt nem is állította és erre nézve a fellebbezési bíróság ítélete nem is tartalmaz ténymegállapítást. Az alperes tartási kötelezettségének megállapítása ennélfogva az anyagi jognak mindenképpen megfelel. 731. szám. Külön- Az a körülmény, hogy a házasság tartania alatt szerzett valamely vagyon, dolog kizárólag az egyik házastárs használatára szolgál, egymagában nem nyújt alapot ahhoz, hogy az ilyen dolog az illető házastárs különvagyonának minősíttessék. E. H. 1926. évi november hó 3-án P. I. 6152/1925. szám. Elnök: Juhász Andor, a m. kir. Kúria elnöke. Előadó: Hutás József kir. kúriai bíró. Tényvázlat: P. K., akinek házasságából származtak a felperesek és a II. r. alperes, az 1908. évben másodszor nősült, házasságot kötvén az I. r. alperessel, akivel az 1909. évi március hó 11. napján a t.—i kir. közjegyző előtt házassági szerződést kötött. A házasságkötés