Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 31 amennyiben azt mégis meggyalázta, érdemetlenné válik annak a jognak gyakorlására, amelyet a törvény neki kivételkép azért adott, mert a házasság felbontása alkalmával terhére vétkes cselekmény meg nem állapíttatott. Ezekre való tekintettel a m. kir. Kúria jogi felfogása szerint nem lehet a volt férjet elzárni attól, hogy volt feleségének az ő neve használatától bírói ítélettel való eltiltását érdemetlenség címén kérhesse akkor, ha volt felesége a házasság felbontása után oly botrányos viselkedést tanúsít, amelynél fogva volt férje nevének további viselése az utóbbi érdekeinek nyilvánvaló sérelmével járna. Igaz, hogy törvényeinkben nincs oly rendelkezés, amely szerint a férje nevének viselésére a H. T. 94. §-a alapján feljogosított nő ennek a jogának gyakorlásától érdemetlenség okából eltiltható. Ez azonban nem zárja ki, hogy a m. kir. Kúria a fentebb kifejtettek alapján követendő anyagi jogszabálynak fogadja el azt, hogy abban az esetben, ha a bontó ítéletben férje nevének viselésére feljogosított nő utóbb a volt férje nevének viselésére érdemetlenné vált, — a volt férj, akinek jogi érdekeit ilyen esetben a névviselés sérti, jogosítva van kérelmezni azt, hogy volt felesége az ő nevének viselésétől eltiltassék. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellentétes jogi felfogása tehát téves. De téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja is, hogy amennyiben a házasságot felbontó ítéletben a nem vétkes nő a férje nevének viselésére feljogosíttatott, abban az esetben a névviseléstől való eltiltás iránti kereset érvényesítésének a bontóperben hozott ítélet jogereje áll útjában. Ha ugyanis a bíróság egy korábbi perben hozott ítéletében valamely jogot megítélt, az ily ítélet jogereje nem lehet akadálya annak, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után bekövetkezett valamely anyagi jogszüntető tény alapján az illető jog megszűnése iránti igény érvényesíttessék. Mindezeknél fogva a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta s kimondotta, hogy a felperes keresetével a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott okokból el nem utasítható. A fellebbezési bíróság elfoglalt jogi álláspontjánál fogva nem bocsátkozott annak eldöntésébe, hogy mennyiben felelnek meg a valóságnak a felperes ama tényállításai, amelyeket a per során