Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

50 Hiteljog 626. alperes által a Pp. 180. §. 3. pontja és 25. §-a alapján emelt pergátló kifogásnak nem volt azon az alapon hely adható, hogy az alperes bécsi cégnek és az alperessel hasonló szövegű budapesti cégnek a tulajdonosai (részvényesei) azonosak. 626. szám. Részvény- Részvényaláírás feltételes nem lehet, tehát a részvénytársasági áírás. alaptőke biztosított voltának megállapításánál csakis a feltétlen részvényaláírás vehető számításba. Annak elbírálásánál, hogy valamely részvényaláírás feltétlen vagy feltételes-e ? egyedül és kizárólag a részvényaláírási ívnek tartalma az irányadó. Ebből következik, hogy az alapítók és valamelyik részvényaláíró között létrejött, de a részvényaláírási ívbe fel nem vett oly irányú külön megállapodás, amely szerint az illető részvényaláírónak részvényjegyzése csak bizonyos feltétel alatt joghatályos, a részvényaláírási ív tar" talma szerinti feltétlen részvényjegyzés érvényét egyáltalán nem érinti. E. H. 1918. évi június 25-én Rp. IV. 1089/1918. szám. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Bella János kir. kúriai bíró. Tény vázlat: A felperes (részvénytársaság) a részvényeiből alperes (részvénytársaság) által jegyzett 34 drb. részvénynek a 30% lefizetése után hátralékban maradt ára iránt indított keresetet. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert a kérdéses részvényjegyzés az alperesnek nem alapszabályszerű cégjegyzésével történvén, az az alperest nem kötelezi; mert továbbá az alperes a felperesnek megalakulása előtt a részvények árának 30%-át le nem fizetvén és ahhoz sem járulván hozzá, hogy ezt a 30%-ot helyette más fizesse be, a kérdéses részvényaláírás a Kt. 151. §-a értelmében semmis; és végül, mert különben is az ezt a részvényaláírást az alperes nevében eszközlő H. Éliás alperesi igazgatósági tag és L. Albert alperesi könyvelő a részvényaláírás alkalmával Sch. Béla felperesi alapító taggal a periratokhoz 3 •/. a. csatolt okiratba foglalt külön megállapodást létesítették, amely szerint a szóbanforgó részvényjegyzés az alatt a feltétel alatt történt, hogy viszont a felperesi részvénytársaság megalakulása után az alperes által alaptőkéjének felemelése céljából kibocsátandott új részvényekből hasonló összegű részvényt lesz köteles jegyezni; a felperes pedig ezt a feltételt nem teljesítette, következésképen az alperes nevében feltételesen eszközölt kereseti részvényjegyzés, a kikötött feltétel be nem következése folytán joghatállyal nem bír.