Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Közkereseti társaság 47 helyzet előidézése, amely egyedül a feloszlatást kérő társasági tag cselekményére vagy mulasztására vezethető vissza, amiből okszerűleg következik, hogy a társaság feloszlása, valamelyik társasági tag kérelmére, csak a másik tagnak a társaság keletkezésére alapul szolgált lényeges feltevések fenforgásának lehetőségét kizáró eljárása alapján foghat helyet, mert a törvény idézett rendelkezésének nyilván az a célja, hogy a szerződéshez hü társasági tag ne legyen kénytelen a társas viszonyt egy olyan helyzetben is folytatni, amelyet a másik tag szerződésellenes vagy egyéb a törvénybe és a jó erkölcsökbe ütköző eljárásával teremtett meg és amely a szerződéshez hü társtag érdekeit a társaságban veszélyezteti. Ebből a jogelvből kiindulva azt kell ebben a perben vizsgálat tárgyává tenni, hogy egyrészt forognak-e fenn olyan körülmények, amelyek a peres felek közötti társas viszony keletkezésére alapul szolgáló feltevések lehetőségét kizárják — és hogy másrészt ez a helyzet a peres^ felek melyikének eljárására vezethető vissza. A fellebbezési bíróság úgy találta, hogy az alperes azzal a tényével, hogy üzlettársát, a felperest a 'rendőrségnél harmadik, személy kárára elkövetett büntetendő cselekménnyel megvádolta, — tekintettel a peres feleknek egymás iránti, a kölcsönös becsülést kizáró viselkedésére is, — olyan helyzetet idézett elő, amely lehetetlenné teszi a peres felek között épen az egyetértő összmüködésre alapított társas viszony sikeres fentartását. Ez a jogi álláspont azonban a fentebb kifejtett jogelvre tekintettel csak abban az esetben volna elfogadható, ha a tá^as viszony további eredményes folytatását meghiúsító helyzetet az alperes magatartása idézte volna elő. Egymagában a fellebbezési bíróság döntésének alapjául szolgáló az a tény, — hogy az alperes a felperes ellen harmadik személy kárára elkövetett büntetendő cselekmény miatt bűnvádi feljelentéssel élt, az alperes hibájának a megállapítására nem alkalmas, hanem vizsgálni kell azt, hogy az alperes feljelentésében felhozott tényállítások a valóságnak megfelelnek-e? mert a feljelentésben megjelölt bűncselekmények beigazolása esetén az alperes eljárása a felperessel szemben jogos volt, tehát azt a helyzetet, hogy az alperes a felperes ellen bűnügyi feljelentéssel élt, a felperes saját cselekménye idézte elő — és igy felperes pusztán ezen az alapon a társaság feloszlását, az azt ellenző alperessel szemben