Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

48 Hiteljog 624. annál kevésbbé igényelheti, mert a társas viszony feloszlása az alperes szerint az ő jogosult anyagi érdekeit sértené. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság a tényállást a jelzett irányban nem tisztázta s a jelzett büntető per jogerős befejezéséig nem is tisztázhatja, — enélkül pedig a kereseti kérelem tárgyában megnyugtató határozat nem hozható, ugyanezért stb. 624. szám. Közkereseti A Kt.-ben nem szabályozott csendes társaság felszámolásának társaság fel- elrendelését a csendes társ nem követelheti. oszlása. E H 1917 éyi íebruár ho 9_én p 1V 1086/1916. szám. Elnök: Karay Lajos kir. kúriai bíró. Előadó: Kolos Jenő kir. kúriai bíró. Határozat: A kir. Kúria az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokolás: A kereskedelmi törvénynek a társaság jogviszonyaira vonatkozó rendelkezései csak azokra a kereskedelmi alakulatokra nyerhetnek alkalmazást, amelyek az ebben a törvényben meghatározott kereskedelmi társaságok fogalma alá vonhatók. A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ténymegállapítása szerint a peres felek a felperes neve alatt folytattak kereskedelmi üzletet s az alperes ebben az üzletben csak csendes társként veit részt, a peres felek közti szerződéses viszony tehát a csendes társaság tekintete alá esik. Minthogy pedig a csendes társaság elnevezése alatt működő egyesülések a kereskedelmi törvény szabályozása körébe bevonva nincsenek, a peres felek közti társas viszony tekintetében a Kt. 108. §*ában meghatározott felszámolásnak helye nincs. — Nem ütközik tehát az anyagi jogszabályok rendelkezéseibe a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a kereseti igény az előzetes felszámolás lebonyolításától függetlenül is érvényesíthető. De alaptalan a felülvizsgálati kérelem az osztr. polg. törvénykönyv 841., 843. és 1215. §-aiban foglalt jogszabályok állítólagos megsértésére irányuló részében is, mert ezek a törvényes rendelkezések a közös vagyon megosztásának módjait szabályozzák, a fellebbezési bíróságnál előterjesztett kereseti kérelem azonban lényegileg nem a peres felek vagyonának felosztására, hanem az elperes által a közös üzletből a kereseti állítás szerint elvitt ingók értékének visszatérítésére, bizonyos közös üzleti tartozások s a közös üzlet körében kötött ügylet közösségének elismerésére irányul, tehát olyan