Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Kereskedelmi cégek 37 forgó törvényellenesség megszüntetésére a 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 32. §-ának első bekezdése értelmében hívja fel s azután megfelelően tovább járjon el. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság végzését helybenhagyja. Indokolás: Vonatkozó indokai szerint helyesen állapította meg a másodbíróság, hogy a panaszlott cég telepének Budapestre történt áthelyezése és annak következtében, hogy az elsőbíróságnál vezetett cégjegyzékben T. telephely törlése mellett Budapest telephely bejegyeztetett, a panaszlott t... i cégét a cégjegyzékből töröltetni tartozott volna, amit azonban elmulasztván, ez az eljárása a kereskedelmi cégek bejegyzésére vonatkozó törvényes rendelkezésekbe ütközik. Minthogy pedig ilyen esetben a 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 30—34. §-aiban szabályozott eljárás hivatalból teendő folyamatba, az pedig nem tesz különbséget, hogy a szabálytalanság valamely régebbi bejegyzésre vonatkozik, av?gy új cégbejegyzésnél fordul elő, — s hogy erről a cégbíróság nem a saját észlelete, hanem harmadik személy bejelentése alapján szerez tudomást, mindezekhez képest a másodbíróság végzése helyben volt hagyandó. 3. Kereskedelmi cégek. 616. szám. Ha az üzletet az 1908: LVII. t.-c. 2. §-ában megjelölt rokonra Üzlet ruházzák át, ennek az átruházóval nem rokon iizletátvevő társai \%, az a*iun' ügylet egységességénél és a közkereseti társasági tagok felelősségének egyetemlegességénél fogva, az 1908 : LVH. t.-c. 2. §-a alapion egyetemlegesen felelősek. E. H. 1916. évi április 5-én Rp. IV, 4938/1915. szám. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Keczer Gyula kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az üzletátvevő alperesek egyike az üzletet átruházó M. Vendelnek az apósa, a többi alperesek azonban az üzletet átruházóval az 1908 : LVII. t.-c. 2. §-ában meghatározott rokonsági viszony, in nem állottak és ez alapon a perben a többi között azt vitatta,., nogy ők a reájuk nézve legkedvezőtlenebb esetben is a felperessel szemben nem az 1908: LVII. t.-c. 2. §-a értelmében, hanem csak ugyanezen törvénycikk 1. §-a szerint tartozhatnának felelősséggel.