Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

142 Hiteljog 667. E. H. 1918. évi február 14-én P. IV. 3048/1917. szám. Elnök: Kolos Jenő kir. kúriai bíró. Előadó: Gaár Vilmos kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A R... részvénytársaság tulajdonát képezett A... szálló, amely az alperesnél az utóbbi és a nevezett részvénytársaság, mint tulajdonos között létrejött biztosítási szerződéssel tűzkár ellen volt biztosítva, 1914. november havában leégett. A tüzkáreset megtörténte előtt a nevezett R... részvénytársaság ellen annak egyik jelzálogos hitelezője a részvénytársaság ingatlanaira és ezek között az említett A... szállóra, valamint az ingatlanok haszonélvezetére kielégítési végrehajtást vezetvén, ez a haszonélvezetnek zár alá vételével és zárgondnok bevezetésével ugyancsak jóval a tüzkáreset bekövetkezte előtt foganatosíttatott. A végrehajtási bíróság által a zárgondnoknak adott kezelési utasítás az ingatlanok haszonvételeinek beszedésére, kezelésére és elszámolására vonatkozott. A felperes, mint bíróilag kirendelt zárgondnok az iránt indított az alperes biztosító társaság ellen keresetet, hogy ez az említett A... szálló leégése folytán előállott 25860 K. 79 f. kártőke és jár. megfizetésére köteleztessék. Az alperes a kereset elutasítását kérte első sorban azért, mert a tűzkárbiztosítási szerződést vele nem a felperes, hanem a R... részvénytársaság kötötte, a felperes zárgondnoknak tehát vele szemben kereseti joga nincs, másodsorban pedig érdemi okokból is azért, mert a tüzbiztosítási szerződés a díjfizetés elmulasztása okából még a tüzeset bekövetkezte előtt megszűnt. Az elsőbíróság a felperesnek kereseti jogát megállapította ugyan, de a keresetet érdemi okokból elutasította. A fellebbezési bíróság pedig az alperesi érdemleges kifogások elbírálása nélkül a felperest keresetével kereshetőségi jog hiánya okából utasította el és az elsőbíróság ítéletét ebből az okból hagyta helyben. Határozat: A kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a felperes felülvizsgálati kérelme folytán megváltoztatja, a felperes zárgondnok kereshetőségi jogát megállapítja. Indokolás: A biztosítási szerződésből eredő jogoknak a biztosítóval szemben való érvényesítésére az állandó bírói gyakorlat értelmében feljogosítottnak tekintendő az a harmadik személy is, aki a biztosítási összegre vagy annak jövedelmeire való igényét megfelelően kimutatja.