Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

Vétel 107 amiért is azt a felperes a saját raktárhelyiségében elraktározta, majd pedig 6 év elmultával, miután az alperesek a gépet addig sem vették át, a Kt. 347. §-a értelmében hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverésen eladta. A felperes az alperesek ellen indított keresetében a többi között a gép elraktározásával és 6 éven át őrzésével felmerült díj és költség fejében 1200 K-nak megfizetésére kérte az alpereseket kártérítés címén kötelezni. Az elsőbíróság a felperest keresetének ezzel a részével elutasította, mert a felperesnek az a ténye, hogy a gépet csak "6 év múlva árverezte el, az ő saját indokolatlan késedelmét mutatja s így a hosszú időn át tartott elraktározással és őrzéssel felmerült kára, mint saját mulasztásának következménye, az alperesek terhére nem róható. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletének erre vonatkozó rendelkezését akként változtatta meg, hogy az alpereseket ezen a címen 300 K tőkének megfizetésére egyetemleg kötelezte a következő indokolással. Téves az elsőbíróság ítéletének az az indokolása, hogy a megőrzésre szolgált gépház nem használhatása által felmerült kár a felperes mulasztásának a következménye, mert a Kt. 351. §-ában nincs meghatározva az, hogy az eladó, — amenyiben a vevő átvételi késedelemben forog, — az eladott árút annak kárára és veszélyére meddig őrizheti, s illetve, hogy mikor tartozik azt a vevő rovására eladatni. A miatt tehát, hogy felperes a gépet a késedelem beállta után csak évek múlva adatta el s addig magánál raktáron tartotta, felperes terhére a raktárdíj követelhetését kizáró mulasztást megállapítani nem lehet. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Kt. 351. §-ában nincs ugyan meghatározva az, hogy az eladó, amennyiben a vevő átvételi késedelemben forog, az eladott árút annak kárára és veszélyére meddig őrizheti s illetve, hogy mikor tartozik azt a vevő rovására eladatni. Ebből azonban nem következik az, .hogy az eladó a vevő által át nem vett árú eladását a végtelenségig elodázni jogosítva volna, mivel a minden kereskedőtől elvárható jóhiszeműségnél fogva az eladó az eladást csak addig halaszthatja, amíg a halasztás az árú értékével arányban álló kiadással jár, ellenben olyan esetben,