Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

Zálogjog 71 eladatván, a kártalanítási összeget a Sz-i G. és J. bank r. t. a saját követelésére fordította. A M. Jzh. bank r. t. 120,000 K-ás követeléséből 28,429 K. 79 f. az ingatlanok árverési vételárából fedezetet nem lelvén, ez a r. t. keresetet indított a Sz-i G. és J.-bank ellen az iránt, hogy utóbbi neki hátralékos követelését a felvett kártalanítási összegből megtérítse. Alperes a kereset elutasítását kérte azon az okon, hogy neki mint az adós cég egyik hitelezőjének a tüzkártalanítási összeg felvételéhez egyebek közt azért is joga volt, mert a biztosítási kötvény nem volt felperes birtokában és felperes igényét a biztosító intézetnél be nem jelentette, minélfogva a kártalanítási összeg az adós részére lett kiutalva és így alperes ennek megbízásából jogosan vehette fel és számolhatta el követelésére az összeget, még pedig annál is inkább, mert a felperes követelésének jelzálogul lekötött ingatlanok értékének meghatározásánál a szóban levő épületeket fedezetként számításba sem vették, de az 1876: XXXVI. t. cz. 13. §-a értelmében számításba nem is vehették. A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének helybenhagyásával a kereseti követelés fennállásának alapját megállapította, mi ellen alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Határozat: A kir. Kúria alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokolás: Azok a kérdések, amelyeket az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a jelen esetben meg kell oldani, a következők: 1. a felperes mint jelzálogos hitelező javára az adósoktól jelzálogul lekötött ingatlanokon emelt gyár- és malomépület a zálogleveles kölcsön biztosítékául szolgáltak-e ? 2. az ingatlanra szerzett jelzálogjog hatálya kiterjed-e az ingatlanon emelt épületekben szenvedett tűzkár megtérítési összegére ? Ami az első kérdést illeti, az 1876: XXXVI. t. cz. 13 §-ának utolsó bekezdése szerint iparűzésre rendelt épületek a záloglevélüzletben jelzálogul el nem fogadhatók. Ez a szabály azonban az ily épületek értékének csak a záloglevél kölcsön törvényileg megkövetelt kétszeres vagy háromszoros fedezetébe való beszámítását zárja ki, de koránt sem jelenti azt, hogy az ekként szerzett jelzálogjog semmis és hogy a későbbi jelzálogos hitelező a zálogleveles kölcsön9