Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

72 Magánjog 436. ügylet alapján szerzett jelzálogra való tekintet nélkül szerezhet a jelzálogból kielégítést, hanem az ilyen épületek értékének a záloglevélkölcsön fedezetébe való betudása is csupán az id. tc. 32 §-ának 1. pontjában meghatározott következményekkel járhat. Azt pedig az elsöbíróság tényállásként állapította meg és a másodbíróság azt a tényállást ítéletében elfogadta, alperes pedig a tényállást abban a részében nem támadta meg, hogy azokra az ingatlanokra, amelyeken a leégett gyár és malomépület állottak, felperes jelzálogjogot szerzett. Az a körülmény, hogy felperes, illetve jogelődje a kölcsön adásánál a most említett épületeknek az értékét tekintetbe vette-e vagy nem, a per eldöntésénél közömbös, mert akár vette felperes számításba ezeknek az épületeknek az értékét, akár nem, abból a szempontból, hogy mily összegű kölcsönt nyújthat az adós cégnek,— végeredményben ez a cég és felperes, illetve jogelődje akként szerződtek, hogy felperes jelzálogjogot nyer azokra az ingatlanokra is, amelyeken ezen épületek állottak, ezekre az ingatlanokra a jelzálogjog be is kebeleztetett, amiből folyólag kiterjed a jelzálogjog az ingatlanokon emelt, azoknak az alkotó részeivé vált gyárra és malomépületekre is. Alaptalan ezek szerint alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, amikor megállapította, hogy a felperes jelzálogjoga a jelzálogul lekötött ingatlanokon emelt gyárra és malomépületre is kiterjedt. A magyar bírói gyakorlatban kialakult jogszabály az, hogy ha a jelzálogul szolgáló ingatlanon levő épületet tűzkár ellen biztosították, a jelzálogjog kiterjed a biztosító ellen kár esetében támasztható követelésre is, s a tüzeset alkalmából a biztosító részéről fizetendő kárösszeg vagy a leégett épület helyreállítására fordítandó, vagy a jelzálogos hitelező részére követelésének törlesztésére kiadandó. Ez a jogszabály jut kifejezésre az 1881. : LX. t c. 66. §-ának a második bekezdésében, de a dolog természete szerint a végrehajtási eljárás sajátságaihoz alkalmazva. Alaptalan tehát alperesnek az a további panasza is, hogy a fellebbezési bíróság figyelmen kívül hagyta azt, mikép a tüzkárbiztosítási összegre a jelzálogos hitelezőnek csupán az a joga van, hogy ha a hitelező meghatározott idő alatt, de legkésőbb a kárösszeg kifizetéséig igényt jelent be, akkor a biztosítottnak a részére nem teljesíthető fizetés.