Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

70 Magánjog 436. netán megillethető kárköveteléstől, amelyre vonatkozó jelzálogjog esetleges megszerezhetése különben a jelen bekebelezési kérelemnek nem tárgya és így nem tárgya ennek a végzésnek sem. Jelzálogjognak a bejegyzett bérleti jogra bejegyzése — eltekintve itt ismét a fentebb már említett kárkövetelési jogtól, — semmi jogi tartalommal nem bírna, mert az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben a bérleti jog bejegyzésének és így a jelzálogjognak a bejegyzett bérleti jogra vonatkozó bejegyzésének sem volna egyéb hatálya, mint az, hogy az ingatlan tulajdonosa a bérlővel szemben a bérleti szerződést a tulajdonváltozás esetén sem szüntetheti meg. Minthogy ezek szerint bérleti jogra jelzálogi biztosításnak helye nem lehet, a másodbíróság végzését helyben kellett hagyni. 436. szám. Jelzálogjegy Ha a jelzálogul szolgáló ingatlanon levő épületet tűzkár ellen tűzbiztosí- biztosították, a jelzálogjog kiterjed a biztosító ellen kár esetében támaszttása. YÍQX6 követelésre is és a tűzeset alkalmából a biztosító részéről fizetendő kárösszeg vagy a leégett épület helyreállítására fordítandó, vagy a jelzálogos hitelező részére követelésének törlesztésére kiadandó. E. H. 1917. évi február hó 7-én. P. V. 7636. szám. Elnök: Dr Dévay Ignácz kir. kúriai bíró. Előadó: Dobi Imre kir. kúriai bíró. Tény vázlat: A*M. Jzh.-bank r. t. illetőleg engedményezője a K-i J. és K-bank r. t. a K. Testvérek Mümalma sz-i cég részére 120,000 K. jelzálogkölcsönt a Sz-i G. és J.-bank r. t. közbenjöttével és közreműködésével folyósított, úgy hogy a jelzálogjog az adós cég ingatlanaira első helyen lett bekebelezve s azután jött a bekebelezés sorrendjében a Sz-i és J.-bank r. t. követelése amely a 120,000 K-ás kölcsönösszegből részbeni kielégítést nyert. A kölcsön folyósítását maga a Sz-i G. és J.-bank r. t. javasolta, hangsúlyozva azt, hogy az ingatlanok kellő fedezetet nyújtanak, mivel maga az ingatlanokon álló gőzmalom és gyár kerekszámban 100,000 K. értéket képvisel. A gyár és gőzmalom aztán leégvén, az adós cég hozzájárulásával a tüzkártalanítási összegből 35,862 K-t a Sz-i G. és J-bank r. t. vett fel a biztosító intézettől az adóssal kötött azzal a megállapodással, hogy az összeg a leégett malom és gyár felépítésére lesz felhasználandó, az építkezés elmaradása esetén pedig; a Sz-i G. és J.-bank r. t. az összeget saját követelésére fordítja. Az ingatlanok, melyeken a malom és gyár állott, bírói árverésen