Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Zálogjog 69 sel szemben az 1901. év január hó 27-ikétől mint a vételi szerződés létrejöttének napjától számít. Mert a telekkönyvi bejegyezvénynek hatályossága attól az időponttól kezdődik, melyben a vonatkozó bejegyzési kérvény a telekkönyvi hatóság iktató hivatalába beérkezett (telekkönyvi rendelet 61. §. 1. bekezdése). A Vht. 66. §. 2. bekezdése a leégett épületekért járó biztosítási összeg tekintetében az ezt az összeget ingók módjára foglaltató hitelezővel szemben a jelzálogos hitelezőnek adott kielégítési elsőbbséget világosan ahhoz az előfeltételhez köti, hogy a jelzálogos hitelező a tűzkárt megelőző időpontban nyert zálogjogot (jelzálogjogot). Mivel pedig a kifejtettek értelmében felperes nem ily jelzálogos hitelező, ennélfogva a keresettel követelt kielégítési elsőbbség meg nem illeti. Ezek szerint teljesen alaptalan felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság a felperest keresetével elutasító ítéletét anyagi jogszabály megsértésével hozta, miért is felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. 435. szám. Bejegyzett bérleti jogra jelzálogjog nem szerezhető. Jelzálogjog. E. H. 1915. évi június hó 1-én. Pk. V. 2850/1915. sz Elnök: Bubla Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Dobi Imre kir. kúriai bíró, Tényvázlat: R. Adolf javára K. Jakab és neje ingatlanságára bérleti jog volt telekkönyvileg bekebelezve. Erre a bérleti jogra kérte a bérlő részéről kiállított kölcsönkötelezvény és bekebelezési engedély alapján L. Arthur 6,000 K. kölcsöntőke és 400 K. átalányösszeg erejéig a jelzálogjog bekebelezését. A telekkönyvi hatóság elrendelte a bekebelezést, ellenben az ítélőtábla a bekebelezési kérelmet elutasította. Határozat: A kir. Kúria a kir. ítélőtábla végzését helybenhagyja. Indokok: A bérleti jog telekkönyvi bejegyzésének a hatálya egyedül abban nyilvánul, hogy a bejegyzett bérleti jog nem csupán a bérbeadóval, hanem az ingatlannak bármely későbbi tulajdonosával szemben érvényesíthető, de a bejegyzés a bérleti jogot dologi joggá nem teszi és nem adja meg neki azt a hatályt, hogy a bérbevevőnek magára az ingatlan állagára volna valami joga; illetve, hogy a bérbevevőnek az ingatlan állagából volna valaminő kielégítéshez joga, eltekintve a bejegyzett bérleti szerződésből a bérlőt