Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

68 Magánjog 434, 7,000 K. és járulékai iránti követelését megelőzően nyerhessen kielégítést. A fennálló jogszabályok értelmében jelzálogjog csak telekkönyvi bekebelezés vagy előjegyzés útján, következőleg a jelzálogilag terhelhető jogoktól eltekintve csak telekkönyvezett ingatlanságra (jelzálogra) szerezhető, amint azt egyebek között már az 1853. április 18-án kelt helyszínelési alaprendelet 45. §-ának a betáblázott követelések jelzálogi átkebelezéséről szóló c. betűje és a telekkönyvi rendelet 3. §-ának ugyanerről szóló 4. pontja is tanúsítják. A jelzálogjognak a telekkönyvvel való ez a szükségképeni kapcsolata hozza magával, hogy jelzálogjog nemcsak olyan telekkönyvezetlen ingatlanságra nem szerezhető, mely egyáltalán nem volt még telekkönyvezve, hanem olyanra sem, mely telekkönyvezve volt ugyan, de utóbb akár a telekkönyvi közegek hibás eljárása folytán, akár más ok miatt a telekkönyvből kimaradt. Ezekből a jogtételekből szükségképen folyik, hogy a törvény jelzálogos hitelezőnek csak azt tekinti, akinek követelése javára a jelzálogjog a telekkönyvben be van jegyezve. A Tkr. 130. §-ának c. betűje, az 1889: XXXVIII. t.-cikk 8. §-a és a 24366/1893. I. M. számú utasítás 57. §-a, midőn ingatlanság eladása és a hátralékos vételár telekkönyvi biztosításának kikötése esetére előírják, hogy a telekkönyvi hatóság a tulajdonjog átírásával egyidejűleg a vételárhátralék telekkönyvi biztosítását az átírt ingatlanságon kérelem nélkül is teljesítse, csak a telekkönyvi eljárásban általában irányadó kérelmezési elvtől (telekkönyvi rendelet 60. §.) eltérő eljárási szabályt állítanak fel. Téves azonban felperesnek az az álláspontja, mintha ezek a törvény- és rendelethelyek azt az anyagi jogtételt foglalnák magokban, hogy a tárgyazott esetben a tulajdonjog telekkönyvi átírásával vagy épen a vételi szerződés keletkezésével egyidejűleg a hátralevő vételár erejéig a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzés nélkül is létrejön. Sőt ellenkezőleg az egyidejű telekkönyvi bejegyzés előírásával az idézett szabályok inkább azt juttatják kifejezésre, hogy a jelzálogjog ebben az esetben is a bejegyzési elvnek megfelelően csak a telekkönyvbe való bekebelezés vagy előjegyzés útján jön létre. Hasonlóan téves felperesnek az a jogállítása is, hogy a vételárhátralék iránti követelése erejéig az „átkelő"-re ennek újbóli telekkönyvi felvétele után bejegyzett jelzálogjogának elsőbbsége alperes-