Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

58 Magánjog 428. szereplő M. Mária és M. Verona, valamint az egyezség megkötése idején még tulajdonjogot nem nyert II. r. alperes hozzájárulása nélkül is érvényes. A szóbanforgó felülvizsgálati panasz különben már azért sem állhat meg, mert a fellebbezési bíróság részéről az elsőbíróság ítéletéből átvett tényállás szerint a tulajdonközösség megszüntetésének megtörténte a peres felek jogelődei között 32 évvel ezelőtt létrejött és azóta tényleges birtoklással és használattal a jogutódok által is elismert osztályra van alapítva, melyet a 2 '/• aJatti egyezség csak elismert és fenntartott és amelyet a peres felek azóta is birtoklásukkal és használatukkal állandóan fenntartottak. Egymagában az a körülmény pedig, hogy az osztály következtében külön tulajdonba átment és önálló jószágtestekké vált épületrészek egy házfedél alatt vannak, vagy hogy az így elkülönített épületrészek tulajdonosait a konyha, vagy más helyiség közösen illeti, a Tkr. 49. §-a értelmében a telekkönyvek vezetésénél is irányadó 1854. július 23-iki igazságügyminiszteri rendelet 59. §-ából és a 19665/1893. I. M. sz. betétszerkesztési utasítás 114. §-ából kitűnően az elkülönített épületrészekre nézve tulajdonközösségei nem idéz elő. A külön jószágtestekké vált épületrészek mindenikének kiegészítő alkotó részévé lett közös konyhára nézve pedig egymagában a közösségnek kényszerű megszüntetését a fennálló joggyakorlat kizárja. Ehhez képest alaptalannak találta a kir. Kúria felpereseknek azt a további panaszát is, hogy a 2 •/. alatti egyezség s illetőleg a 8. sz. jegyzőkönyvhöz csatolt vázrajz szerint a természetben foganatosított osztály telekkönyvileg keresztülvihetetlen lévén, az osztály végleges hatályúnak már ebből az okból sem volna tekinthető ; mert a fentebb idézett telekkönyvi szabályok értelmében a megtörtént osztály telekkönyvezése ellen a konyha közösségének fennmaradása mellett sem forog fenn akadály. 428. szám. Más telkére Az, akinek telkére egy másik fél épületének egy részét jogellenesen építés, ráépítette, az épület eme részének a lebontását csak abban az esetben követelheti, ha az építés ellen annak megkezdésekor tiltakozott és a tiltakozás ellenére a másik fél az építést folytatta. E. H. 1917. évi június hó 6-án Rp. VII. 2024/1917. sz. Elnök: Bubla Ferencz kir. kúriai tanácselnök. Előadó : dr. Kecskeméty Dániel kir. kúriai bíró.