Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Házassági jog 35 sára utasítja, hogy az alperes külön vagyonából befolyt 8000 korona vételárból 1000 koronát fizetett-e az ő kiházasításából eredő külön "tartozására; továbbá, hogy a felperes édesatyja a makói 12,285. számú telekjegyzőkönyvi ingatlan vételárába 1000 koronát fizetett-e ? s ennek megtörténte után hozzon a fellebbezési bíróság az ítélet feloldott részére, valamint a költségek viselésére is kiterjedő új határozatot. Indokok: Az alperes a fellebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálattal azért támadja meg, mert a fellebbezési bíróság a házassági vagyonjogra vonatkozó anyagi jogszabályok megsértésével és a házassági jogról szóló törvény 89. §-ának helytelen értelmezésével utasította el viszontkeresetét, amelyben a kiszombori eladott földjének 8000 koronát tevő vételárából, mint az ő külön vagyonából a felerésznek, vagyis 4000 koronának a felperes terhére való megállapítását és a makói 12,285. és 18,803. számú telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanok felerészét, nemkülönben a kiszombori 927. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanra az ő tulajdonjogának megítélését kérte. Az alperesnek a makói 12,285. és 18,803. és a kiszombori 927. számú telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanokra vonatkozó felülvizsgálati panaszát a kir. Kúria azért találta alaptalannak, mert a meg nem támadott s így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a makói 12,285. és 18,803. számú telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanok tulajdonjogát a házastársak a szerzés idejében felerész arányban közösen jegyeztették be; ezekre az ingatlanokra tehát a közös szerzés tényét, mint közszerzeményükre, érvényesítették; amennyiben pedig az alperes ezeknek az ingatlanoknak a közszerzemény alapján őt megillető felerészét, valamint a kiszombori 927. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlant, amely az ő külön vagyonához tartozott, a meg nem támadott ítéleti tényállás szerint ajándékozás jogcímén a férjére ruházta át, ezek az ingatlanok az alperes vagyoni jogköréből az ő kifejezettt akarata szerint a férj tulajdonába mentek át s annak külön vagyonává váltak; ezek a vagyonrészek tehát nem tekinthetők a házasság tartama alatt szerzett s egyedül a férj nevére írt olyan vagyonoknak, amelyekre a házasság megszűnése után az alperesnő közszerzeményi jogát gyakorolhatná; ezekhez képest a házastárstól nyert ajándékot a közszerzeményből való részesedés terhére számításba venni nem lehet. 3*