Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

6 Magánjog 406 jászkun V. statútum rendelkezései nyernek alkalmazást annál is inkább, mert: a jászkun statútumban lefektetett jogszabályok ez idő szerint nem a jászkun nemzetségből' származók személyéhez fűződő kiváltságos jogot, hanem az egész jászkun kerületre kiható területi jogot foglalnak magukban, következéskép alperesnek e részben előterjesztett felülvizsgálati panasza alaptalan. 2. Házassági jog. 406. szám. Házassági Az állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutott anyagi jogszabály bontó per. szerint a házassági életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül megszüntető házastárs rendszerint nincs ugyan elzárva attól, hogy a Ht. 77. §. a) pontja alapján az abban meghatározott tartalmú határozat kibocsátása végett a bírósághoz forduljon; ez a rendszerinti jogosultsága azonban ahhoz az elengedhetetlen előfeltételhez van kötve, hogy előzően a további különélésnek jogtalan jellegét a maga részéről bíróságon kívül megszüntesse azzal a tényével, hogy vétlen házastársához békítően közeledve, őt kiengesztelni és a házassági életközösség visszaállítására őszinte és komoly célzattal magánúton reábirni igyekezzék és ezeknek megtörténtétől kezdve a Ht. 77. §. a) pontjában megszabott hat (6) hónap sikertelen eltelését bevárja. E, H. 1916. évi október hó 3-án. Elnök: Somogyi Mihály kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Zsíros Kálmán kir. kúriai bíró. Határozat: A kir. Kúria alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja olyképen, hogy felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felek között a házassági életközösség azáltal szűnt meg, hogy a fellebbezési bíróságnak e részben meg nem támadott s ezért a Pp. 534. §-a értelmében e helyütt is irányadó ítéleti tényállása szerint felperes az alperest 1912. évi május hó 16-án a közös lakásból kizárta. A fellebbezési bíróság nem állapított meg az alperes terhére oly tényeket, amelyekből arra lehetne jogilag következtetni, hogy felperesnek a házassági életközösség megszüntetésére jogos oka voll^. a házassági életközösséget tehát szándékosan és jogos ok nélkül a a felperes szüntette meg. Az állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutott anyagi jogszabály szerint a házassági életközösséget szándékosan és jogos ok