Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

170 Magánjog megrongálódtak, nagyrészben tönkrementek, részben értékükből vesztettek. Megállapított tényállás az is, hogy a házat nem az alperes építtette, s a vízvezetéki csőberendezést sem ő fektettette le, hanem a házat a már benne lévő vízvezetéki csőberendezéssel készen vette; a vitában szereplő csőrészt, bár az fővárosi cső jellegű, nem a székesfőváros, hanem szintén az alperesi jogelőd készíttette el, hogy továbbá ennek a csőrésznek az utcai csőhöz való kapcsolása szabályellenesen, hibásan történt és ez okozta a víz kiömlését és pedig ez a vízömlés az utcai közcső s a házi öntöttvas-cső közötti összekötés elkészítésénél szabálytalanul felhasznált és szabálytalan anyagú, továbbá szabálytalan tömítéssel szakszerűtlen kivitel következtében állott elő, a vitatott vízömlés pedig az ingatlan pincéjében levő csőből eredt, tehát az összekötő csőnek az ingatlan határvonalán belül levő részén, mely már az illető ingatlantulajdonos magánvezetéke. A fellebbezési bíróságnak eme tényállás alapján, az alperesnek a felperes irányában kártérítési kötelezettségét megállapító ítéleti döntését az alperes az alapon támadja meg felülvizsgálati kérelemmel, hogy a fellebbezési bíróság a tényállásnak helyes és minden kétséget kizáró módon való megállapítására szükséges további bizonyítást mellőzte, s a rendelkezésre álló perbeli bizonyítékokat is tévesen értelmezte, s így a jogkérdést helytelen következtetéssel oldotta meg. Ez a panasz alaptalan. Kétségtelen jogszabály, hogy a bérbeadó feltétlenül köteles arról gondoskodni, hogy a bérlő a bérbeadott helyiséget a bérlet ideje alatt szerződésszerűen használhassa, s amennyiben a bérbeadó jelzett kötelezettségét nem teljesítené, a bérlőnek kártérítéssel tartozik. Ebből a jogelvből kiindulva, helyes következtetéssel mondotta ki a fellebbezési bíróság, hogy a felperesnek kára a bérleti viszony körében merült fel, e miatti kárkövetelési joga bérleti viszonyból származik, bérleti viszonyban pedig az alperessel állván, kártérítést is csak tőle követelhet. Ez alapon helyesen mondotta ki a fellebbezési bíróság közömbösnek az alperes által bizonyítani kívánt azt a körülményt, hogy a csővezetéknek az a része, amelyen a víz ömlött, a főváros tulajdonához tartozó cső, amelyhez hozzányúlnia nem szabad és így annak milyen állapotban léte egyrészről reá nem is tartozik, másrészről a fennálló tilalom szerint arról meggyőződnie módjában sincs. Ezekhez képest az eldöntendő kérdésre