Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

160 Magánjog 484. már december 1-étől kezdve szórványosan elhullottak, a megmaradottak pedig szintén mind betegek, s minthogy így azok is használhatatlanok és az eladás idejében már betegek voltak — kérte felperes a 157 darab juhra vonatkozóan létrejött adásvételi szerződést felbontani s alperest a vételár és kárösszegben vagyis 10,124 K 94 fillér tőkében és járulékaiban marasztalni. Alperes a kereset elutasítását kérte, felhozta hogy a juhokért ő szavatossággal nem tartozik, mert a felperes azonnali levágásra vette azokat meg, s a vásár kötésekor ő kifejezetten kijelentette, hogy az állatokért semmi kötelezettséget nem vállal; azokat ő is csak akkor vásárolta. Felperes tehát az alperesi szavatosság nélkül vásárolta meg a juhokat. A fellebbezési bíróság a tényállás keretében megállapította, hogy a kérdéses adásvételi szerződésnél alperes, mint eladó a szavatosságot kifejezetten kizárta és felperes mint vevő ezt kifejezetten elfogadta. Az alsóbíróságok felperest keresetével elutasították, mert alperes a szavatosságot kifejezetten előre kizárta. Határozat: A kir. Kúria felperest felülviszgálati kérelmével elutasítja. Indokolás: A jogszabály sértése nélkül megállapított tényállással szemben a felperes azt panaszolja, hogy a tényállás megállapításánál a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett az által, hogy figyelmen kívül hagyta azt, miszerint a perben nincs adat arra nézve, hogy az alperes az általa eladott állatok beteg állapotát a vétel megkötése alkalmával a felperessel közölte, sőt hogy arról az alperes csak említést is tett volna. Ez a panasz azonban nem helyt álló; mert jogszabályként áll ugyan, hogy az oly minőségi hiányokért, amelyek az állatokban már az eladás alkalmával fenforognak és amelyeket az eladó elhallgat, szavatosság kizárása esetén is az eladó felelős, amennyiben eladónak ez az eljárása a magánjogi csalás fogalmi meghatározása alá esnék; azonban felelősség megállapításának nélkülözhetetlen jogi előfeltétele, hogy az ily hiányokról vagy szabatossági hibáról az eladónak az ügylet megkötése alkalmával már tudomása legyen, úgy de a felperes maga sem vitatta azt és az ítéletben nincs is tényállás megállapítva arra nézve, hogy az alperesnek az eladott állatok métely-kóros betegségéről az eladás alkalmával tudomása lett volna.