Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

I. SZEMÉLYI ÉS CSALÁDI JOG. 1. Személyi jog. 405. szám. A Jászkun statútumban lefektetett jogszabályok ez idő szerint nem A jászkun m Jászkun nemzetségből származók személyéhez fűződő kiváltságos jogot, ^»"gjjm hanem az egész Jászkun kerületre kiható területi jogot foglalnak magukban, irálya. E. H. 1916. évi május hó 30-án P, L 2683./1916. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Lallossevits János kir. kúriai bíró. Tényvázlat: B. Albert kiskunhalasi lakos, bejegyzett kereskedő Kiskunhalason 1915. május 7-én halt el özvegy hátrahagyásával; leszármazói nem voltak, utána végrendelet nem maradt. Hagyatéka áll ingó s ingatlan javakból, melyek szerzeményi vagyonok. A hagyatékra igényt emeltek: oldalági térvényes örökösödés jogcímen 6 testvére, a felperesek, — és hitvestársi örökösödés jogcímen a hátrahagyott özvegy, az alperes. Nem vitás a peres felek közt, hogy néhai B. Albert örökhagyó nem volt jászkun származású; Kiskunhalason 1897. augusztus 14-én telepedett le, ott kereskedőüzletet vásárolt, községi illetőséget szerzett és már mint kiskunhalasi illetőségű és lakos vette nőül Soltvadkerten 1901. november 20-án az alperest, akit az egybekelés után Kiskunhalasra vitt s ott vele, mint feleséggel, haláláig folytatta kereskedői üzletét. Vitás jogkérdés a peres felek közt, hogy az örökhagyó szerzeményi vagyont képező hagyatékában a felpereseket, avagy az alperest illeti-e meg a törvény örökösödési jogosultság, — és hogy ez a jogosultság melyik anyagi jog szerint, nevezetesen: a jászkun V- statútum, avagy a magyar magánjog általános elvei szerint bírálandó meg. A felperesek azt vitatják, hogy örökhagyó jászkun illetőségű és lakos volt, hagyatékára tehát a jászkun V. Statútum szabályai 1*