Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

4 Magánjog 405. alkalmazandók, amelyek szerint a felperesek, mint oldalrokonok a törvényes örökösödésben feltétlenül megelőzik az alperes özvegyet; ezzel szemben az alperes özvegy azt vitatja, hogy örökhagyó hagyatékára a jászkun statútum nem alkalmazható, mert örökhagyó nem volt jászkun származású, és mert különben is a jászkun statútum az oldalrokonok örökösödési jogáról nem is rendelkezik, ekként a magyar magánjog általános szabályai lévén irányadók, a szerzeményi hagyatékban hitvestársi örökösödésnek van helye. A k.—i kir. törvényszék a felpereseket keresetükkel egészben elutasítja és kimondja, hogy a Kiskunhalason 1915. évi május hó 7. napján leszármazók és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt B. Albert hagyatékában a törvényes örökösödés hitvestársi öröklés címén az alperest illeti, s a hagyatéknak ilyen értelemben leendő átadása céljából ennek az ítéletnek kiadmányát jogerőre emelkedése után a kiskunhalasi járásbírósághoz áttenni rendeli. Indokolás: Téves az alperesnek az a jogi álláspontja, hogy a jászkun V. statútumnak jelenleg hatályban lévő rendelkezései a volt jászkun kerületekben is csak a jászkun származásúak hagyatékában alkalmazandók, mert úgy a jászkun statútumok, valamint a jászok és kunok részére 1751. évben kiadott királyi regulatiók, rendelkezéseikből kitünőleg, azok teljes hatályossága idején is nemcsak a jászkun eredetüekre, hanem még azokra az inquilinusokra (zsellérekre) is, akik a redemptió után költözködteka jászkun kerületekbe és telepedtek ott le, vagyis:— kivételével a zsidóknak, innen a szálló ige: „A Kóhnok nem Kunok" — a jászkunkerületek összes lakóiraalkalmaztattak: a jászkun V. statútumnak az ideglenes törvénykezési szabályok 17. §-a értelmében hatályban tartott rendelkezései is tehát a most idézett szakasz szerint ott, t. i. a volt jászkun kerületekhez tartozó helyeken, és mindazokra akikre hajdan, — s azoknak hagyatékára most is zsinórmértékül, irányadóul szolgálnak, így irányadók a kiskunhalasi illetőségű és lakos, itteni örökhagyónak hagyatékára is. Minthogy azonban az oldalági rokonoknak a szerzeményi vagyonban sém a jászkun statútumok idejében érvényben levő országos jog szerint, sem a statútumok szerint törvényes öröklési joguk soha sem volt, sem azokból azt, hogy lett volna, kimagyarázni nem lehet; — s minthogy az oldalági rokonok öröklésére nézve egyedül csak az ideiglenes törvénykezési szabályok 10., 11. és 12.