Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)
98 Magánjog 448. törvényben meghatározott büntetés kiszabható-e vagy sem ? minden egyes esetben attól függ, hogy az 1884: XVI. t.-c. 29. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a bíróság a fennforgó körülményeket saját belátása szerint méltatva, a zenélés eszközöltetőjének e részben szándékosságát vagy gondatlanságát megállapítja-e vagy sem. A törvénynek a fennebb ismertetett ama parancsoló rendelkezésére való figyelemmel, hogy a védett zeneműnek jogosulatlan nyilvános előadása büntetés terhe alatt tilos, a zenekart alkalmazó kávést és vendéglőst a tilalom megsértésének elhárításáról való gondoskodás általános kölelezettsége minden esetre terheli; ott tehát, ahol a zene szolgáltatására alkalmazott zenekart az alkalmazó kávés vagy vendéglős teljesen szabadjára hagyja s nem igyekszik tőle telhetőleg alkalmas módon az irányban közrehatni, hogy az alkalmazott zenekar a rábízott feladat teljesítésében a törvény által oltalmazott tilos térre el ne kalandozzék: a zenélést eszközöltető kávésnak és vendéglősnek gondatlansága a bekövetkezett jogosulatlan előadásban, rendszerint fel is vehető. De egyébként tisztán az illető concrét eset körülményeinek a törvény 29. §-a értelmében végzett méltatásával a bíróság belátása lehet határozó annak a megállapításában, hogy a jogosulatlan előadás eszközöltetésének vádjával terhelt fél eljárásában és magatartásában a szándékosság, illetve ennek valamely faja és foka nem-e lelhető fel. Az 1884: XVI. t.-cikknek az 57. §-ban foglalt rendelkezésénél fogva azonban a tekintetben, hogy a zenemű jogosulatlan nyilvános előadásának eszközöltetője a törvényben a bitorlás vétségére meghatározott büntetéssel sujtassék-e vagy sem, az a kérdés, hogy ő a jogsértő cselekmény eszközöltetését szándékosan vagy gondatlanságból követte-e el, nem lényeges; mivel mindkét rendű cselekményre a büntetés azonos nemben van a törvény által meghatározva és a cselekménynek szándékos volta annak a gondatlanságnál súlyosabb beszámítás alá eső természeténél fogva, egyedül a büntetés mérvének kiszabására szolgálhat befolyással. Annak a megállapítására pedig, hogy a törvény által védett valamely zenemű jogosulatlan nyilvános előadásának eszközöltetője a bitorlás vétségében akkor is bűnös, ha a cselekményt nem szándékosan, hanem csupán gondatlanságból követte el: a törvény helyes értelmezésén alapuló az a megfontoltság vezet, hogy az 1884: XVI. t.-c. 57. §-a második bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint: