Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Szerzői jog 97 ösztönszerű folytonos zenejátszás útján megszerzett zenei gyakorlattal biró zenészekből áll: a zenemű jogosulatlan előadásával elkövetett bitorlás tényálladéka meghatározásánál és a döntés tárgyául szolgáló elvi kérdés megítélésénél nem lényegbe vágó. Lényeges a kérdést illetően azonban az, hogy az 1884: XVI. t. c. amíg egyfelől a 49. §-ában valamely zeneműnek a törvényes védelmi időn belül való nyilvános előadását a szerző kizárólagos jogának nyilvánítja és ebből folyóan azt a törvényes tilalmat, hogy a védett zeneművet a szerző vagy jogutódának beleegyezése nélkül nyilvánosan előadni nem szabad, — amennyiben szerző a mű címlapján vagy annak elején, az előadási jogot magának fenntartotta — a már többszörözve megjelent és árúba bocsátott zenemüvekre is kiterjesztette (51. §.); másfelől az 57. §-ban foglalt rendelkezések szerint az elkövetett bitorlás vétsége miatt nemcsak azt rendeli a kártérítésen felül a törvényben meghatározott büntetéssel sújtani, aki a védett zenemüvet szándékosan vagy gondatlanságból jogosulatlanul nyilvánosan előadja; hanem azt is, aki a jogosulatlan előadást eszközöltette. Úgy a kávéházaknak, mint a vendéglőknek a nagyközönség részéről szabadon, tetszésszerint hozzáférhető helyiségei a nyilvánosság jellegével birván, az ilyen helyiségekben valamely, zeneműnek a mindenkori vendégközönség előtt való előadása a „nyilvános előadás" fogalmát kimeríti; mért közfelfogás szerint nyilvános az oly előadás, mely mindenki számára, akár belépti díj mellett akár a nélkül egyéni megszorítás nélkül hozzáférhető. Az a kávés és vendéglős pedig, aki az 1884: XVII. t.-c. 10. §-a szerint engedélyhez kötött kávéházi és vendéglői ipar folytatásának jogát megszerezve, a most említett törvény 13. §-a rendelkezéséhez'képest iparüzletében még a zenélés jogosítottságához is jutott; s ezt a jogosítottságot az iparának előnyösebb kihasználása végett akként veszi igénybe, hogy a nyilvános helyiséget látogatók szórakoztatása és mulattatására megállapodásszerüen valamely zenekart alkalmaz, s ilykép annak a nyilvános helyiségben való zenélésre alkalmat és jogot ad, jelzett tevékenysége és magatartásánál fogva a zenei előadás eszközöltetőjének tekintendő. Annak a további kérdésnek az eldöntése már most, hogy a zenekart alkalmazó kávésra és vendéglősre, mint az előadás eszközöltetőjére, a zenemű jogosulatlan előadásával elkövetett bitorlásra a Polgárijogi határozatok tára III. 7