Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

70 Magánjog 250. kelt és egész terjedelmében önkezűleg írt és aláírt végrendeletét a törvényes örökösödésre hivatott örökös alaki okból azért is megtámadta, hogy a végrendelet alakilag azért is hiányos, mert a végrendeletre reávezetett záradékot nem a tanuk egyike, hanem maga a végrendelkező írta. Mind a három bíróság a végrendelet érvényességét megállapítva, felperest keresetével elutasította, és pedig a harmadbíróság a másodbíróság által felhozott és az alább közölt indokból. Határozat: A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja, mert magába véve az a körülmény, hogy a végrendeleten az 1876 : XVI. t.-c. 5. §-ának megfelelő záradék szövegét nem a tanuk egyike, hanem nyilván felismerhetően maga a végrendelkező írta, a végrendeletet alakilag hiányossá és ekként érvénytelenné azért nem teszi, mivel az idézett törvény 4. és 5. §-ának egybevetéséből kétségtelen, hogy az írni és olvasni tudó tanuk névaláírásán kívül a záradéknak a tanuk által való írása érvényességi kellékként megszabva nincs. 250. szám. Idegen Az 1876 : XVI. t.-c. 6. §-ának rendelkezései akkor is alkalmazannyelvü dók, ha a különben írni és olvasni tudó végrendelkező az okirat nyelvégrendelet. vét nem érti. E. H. 1901. szeptember 11-én, 7698/1900. P. sz. Elnök: Németh Lajos kir. kúriai bíró. Előadó: Zachár Emil a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényvázlat: Az 1892. évben elhalt örökhagyónak özvegye, aki szerbül igen, de magyarul írni és olvasni nem tudott, az 1893. évi május hó 20-án kelt magyar nyelven szerkesztett és sajátkeztileg aláírt végrendeletében összes vagyonát, valamint a néhai férjének hagyatékával szemben fennálló közszerzeményi igényét felperesre hagyta. Felperes ezen a keresethez C) alatt mellékelt végrendelet alapján a férj végrendeleti örököseivel szemben a reá hagyott közszerzeményi igényt érvényesítő; viszont alperesek azt vitatták, hogy az özvegy nő által készített végrendelet az 1876 : XVI. t.-c.-ben szabályozott alaki kellékekkel nem bír. Mindhárom bíróság az özvegy által készített írásbeli magánvégrendeletet érvényesnek nyilvánította és pedig a két alsóbíróság