Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

60 Magánjog 243. Ilyen tényállás mellett az elsöbiróság a felperest az özvegyi jog megszüntetésére irányzott keresetével elutasította a következő indokokból: A bíróság által hosszú idő óta követett anyagi jogszabály szerint az özvegyi jogból kifolyóan a férj hagyatékából járó anyagi előnyökre igénye jogosan csak annak a nőnek van, aki férjével házassági közösségben élve, az özvegyi jogra érdemtelenné nem vált, avagy annak a nőnek, akinek a házastársi életközösség megszakítására a férj szolgáltatott okot. Minthogy pedig a kifejtettek szerint alperest abban, hogy férjével a házassági életközösséget megszakította s házastársi kötelezettségeit nem teljesítette, vétkesség nem terheli: ennélfogva alperest a férjétől felperes által örökölt vagyontárgyakra az özvegyi jog megilleti. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét felhívott indokolása alapján helybenhagyja. 243. szám. Érdemtelen- • Az özvegyi jog az özvegység tartama alatt is elenyészhetik akkor, ség az özve- na ezidőben a nő olyan magaviseletet tanúsít, amelynél fogva férje gyí j0gra életében sem tarthatna tartásra igényt. E. H. 1912. május 14-én, 260/1912. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Staud Lajos kir. kúriai bíró. Tényvázlat: H. A. meghalt 1909. január 31-én két rendbeli magánvégrendelet hátrahagyásával, melyekben az első házasságból született gyermekeiről, unokáiról, valamint második nejéről is akként gondoskodott, hogy nekik a végrendeletekben megjelölt vagyonokat hagyta. Örökhagyónak az első házasságából származott két gyermeke s a végrendeletileg kedvezményezett unokák a perben alperesek, kik ellen az özvegyen maradt második nő mint felperes lép fel keresettel, és hozományi közszerzeményi, törvényes hitbéri s özvegyi haszonélvezeti jogigényeket érvényesít azon az alapon, hogy örökhagyó kétrendbeli magánvégrendelete ezen jogigényeit sérti. Férje halála után rövid idő múlva felperes ágyasságra lépett L. G.-val, s emiatt alperesek a felperes érdemtelenségét kifogásképen érvényesítették. A gy.—i kir. törvényszék az örökhagyó magánvégrendeleteit