Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

50 Magánjog 235. talanul elhalt anélkül, hogy halála esetére második nejének P. E.-nek özvegyi ellátásáról gondoskodott volna. Az özvegy pert indított a megajándékozott ellen s a neki ajándékozott vagyont özvegyi jog címén haszonélvezetül igényli. A t.—/ kir. törvényszék felperest az örökhagyó által az alperesre ruházott vagyon haszonélvezete iránt emelt keresetével elutasítja, mert az örökhagyó részéről élők közti jogügylettel az alperesre átruházott ingó és ingatlan vagyon az örökhagyó hagyatékának nem tekinthető, az özvegyi jog pedig csakis a férj után maradt hagyatékra terjed ki. A t.—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletének fellebbezett azt a részét, mely szerint a felperes özvegyi joga iránt kereseti kérelmével egészben elutasíttatott, megváltoztatja akként, hogy a felperes özvegyi jogát egy gyermekrészre korlátozva az alperest kötelezi, hogy 1781 kor. tőkét 5% kamatával együtt bírói letétbe helyezze és tűrje, hogy ennek kamatai özvegysége tartamára felperesnek kiutalványoztassanak. Indokok : A felperest mint néhai K. F. második nejét az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a értelmében férje javaiból özvegyi haszonélvezetül egy gyermekrész illeti, ez pedig, tekintettel arra, hogy örökhagyó után két gyermek maradt s annak kiszámításánál az özvegy is egy gyermek számba veendő: V3-adrészből áll. Minthogy azonban felperesnek a férje vagyonát, anélkül, hogy hitvestársának ellátásáról gondoskodott volna, még életében fiára, az alperesre jogérvényesen átruházta s ekként annak tulajdona most már a nevezettet illeti meg: a felperes csak azt követelheti, hogy özvegyi haszonélvezeti joga kielégítésére az őt illető egy gyermekrésznek megfelelő pénzbeli érték törvényes kamatai kiadassanak. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A másodbíróság ítélete indokolásánál fogva s azért hagyatott helyben, mert a második nő özvegyi joga az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a esetében egy gyermekrész haszonélvezetében állván, önként következik, hogy abban az esetben, ha az örökhagyó vagyonát egyik leszármazójának még életében elajándékozta s ezáltal az özvegyet özvegyi jogának érvényesíthetésétől megfosztotta: az özvegy a megajándékozott lemenőtől egy gyermekrész haszonélvezetének átengedését követelheti s ebben a jogában őt az örökhagyó által tett ajándékozás semmi módon nem korlátolhatja, annyival kevésbbé, mert az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. és 8. §-ában foglalt