Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Törvényes öröklés 49 Indokok: Az özvegyi haszonélvezeti jog megállapítása végett számításba veendő tiszta érték 43.016 kor. 65 fill., amelynek V7-e 6145 kor. 22 fillért tesz. A kir. Kúria mindkét alsóbíróság ítéletét részben s akként változtatja meg, hogy az alperesek által a felperes özvegyi jogának biztosítására letétbe helyezendő tőke összegét 4960 kor. 47 fillérben állapítja meg, egyébként a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes özvegyi jogát illetően : Az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a értelmében abban az esetben, ha a gyermekek vagy azoknak egy része az örökhagyó előbbi házasságából származnak, az özvegy férjének ősi javaiból s azon szerzeményeiből, melyek nem az utolsó házasság tartama alatt szereztetvén, az özvegyre nézve közszerzeménynek nem tekinthetők, özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet haszonélvezetül. A törvénynek ebből a rendelkezéséből következik, hogy az özvegynek ez a haszonélvezeti joga nem terjed ki a házasságának tartama alatti szerzeményre, amelynek fele közszerzemény címén őt illeti meg. Ezen törvényes rendelkezésnek szem előtt tartásával a felperes özvegyi jogának biztosítására szolgáló összeg következőkép számíttatott ki: A másodbírósági ítéletben foglalt felszámítás alapul vétele mellett, mindazáltal kihagyva abból a 647 kor. 04 fill. illetékét, a cselekvő állag kitesz 51.136 kor. 29 fillért, ebből levonva az egész közszerzeményt 15.622 kor. 95 fillért s a hagyatéki terhet 780 kor. 04 fillért, tiszta állagként 34.723 kor. 30 fill. mutatkozik, ennek az összegnek egyhetedrésze pedig 4960 kor. 47 fillért tévén ki: mindkét alsóbíróság ítéletének részben való megváltoztatásával a felperes özvegyi jogának biztosítására leteendő tőkeösszeget ebben az összegben kellett megállapítani. 235. szám. Abban az esetben, ha az örökhagyó férj vagyonát még életében, Özvegyi jog de a második házasságának tartama alatt, egyik leszármazójának aján- terjedelme, dékozta, a második nő mint özvegy az 1840: VIII.t.-c. 18.§-a értelmében özvegyi haszonélvezet címén az elajándékozott vagyonból egy gyermekrésznek megfelelő pénzbeli egyenértéknek kamatát igényelheti. E. H. 1907. április 4-én, 5174/1906. P. sz. Elnök: Illés Jenő kir. kúriai bíró. Előadó: Mennyey László a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényvázlat: K. F. összes ingó s ingatlan vagyonát a második házasság tartama alatt egyik fiára K. T.-ra ruházta át, majd vagyonPolgárijogi Határozatok Tára II. 4