Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Törvényes öröklés 27 s így abban az esetben, ha a házastársak tényleg különválva éltek, de házasságuk bíróilag fel nem bontatott, sem érvénytelennek nem nyilváníttatott: a hitvestársi öröklésnek helye van és sem az állandó különélés, sem az életben maradt házastárs vétkessége a hitvestársi öröklést meg nem szünteti. E. H. 1906. szeptember 12-én, 4750/1905. P. sz. Elnök: Oberschall Adolf a kir. Kúria elnöke. Előadó: Lallossevits János kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Zs. S. és Cz. M. házastársak voltak, a nő azonban mintegy 38 év előtt végleg távozott a férjétől s egy idegen férfival ágyasságra lépett, mely viszonya férjének 1903 március hó 19-én bekövetkezett halálakor is fennállott. A férj 1899 április hó 19-én a C) alatti szerződéssel ingatlan javait átruházta a legközelebbi oldalrokonaira, kik telekkönyvi tulajdonjogot szereztek. A férj halála után a nő felperesi minőségben keresettel lépett fel az oldalrokonok, mint alperesek ellen s a C) alatti szerződést érvénytelennek kérte kimondani, mert férje elmebeteg volt, ami kizárta akaratának szabad elhatározási képességét; ez alapon, minthogy sem leszármazó, sem halálesetre szóló rendelkezés nincs, a C) alatti pedig érvénytelen, — kereseti kérelme elsősorban arra irányult, hogy az ingatlan vagyonra mint férje hagyatékára az ő hitvestársi örökösödési joga kimondassák; másodsorban pedig, hogy ha a C) alatti érvényben tartatnék, az alperesekre ruházott ingatlanokból özvegyi tartási jogigénye évi 120 koronában megállapíttassék. A p.—/' kir. törvényszék a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes maga is beismerte, hogy az örökhagyót, halálát megelőzőleg mintegy 38 évvel elhagyta és B. A.-val házasságtörő viszonyra lépett s ez idő óta ezzel együtt él. Tekintettel arra, hogy felperesnek ezen magaviselete magában foglalja mindazon ismérveket, melyek az 1894: XXXI. t.-c. 80. §-ának a) és c) pontjai esetén a házassági kötelességeknek szándékos magaviselete által súlyos megsértését, valamint az erkölcstelen életnek megátalkodottan való folytatása által az idézett törvény 85. §-ának a) pontja alapján az ő vétkességét feltétlenül megállapítják; és tekintettel arra, hogy a családjogban gyökerező azon elvnél fogva, hogy más örökösök jelenlétében az ilyen, magát érdemtelenné tevő nő férje javaiban úgy sem örökösödhetik: azért a kir. törvényszék a felperest keresetével arra az esetre is elutasította, ha a C) alattival