Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)
sz. Törvényes öröklés 23 T. H. 79. sz. 1906. november 9-én. Elnök: Oberschall Adolf a kir. Kúria elnöke. Előadó: Tolnai Antal kir. kúriai bíró. Határozat: A végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése esetében is van törvényes örökösödési joga. Indokok: Hazai jogunkban a törvénytelen gyermekeknek nincs helyük a törvényes öröklés rendjében. Frank szerint „akik törvénytelen ágyból származnak, mint olyanok, nemzőik után nem örökölhetnek, de ami tartásukra és nevelésükre szükséges, azt a nemzők vagyonára mint adósságot kell tekinteni és úgy fizettetni" (Osztó Igazság I. 254. §. III. 481. í.p; „törvénytelen gyermekek javára pedig a törvényes öröklésre nézve" — mondja továbbá ez a jogtudósunk — „sem írott törvényt, sem bizonyos szokást előmutatni nem lehet" (ugyanott u. jegyz. alatt: 483. 1.). Werbőczy Hármaskönyve csak egy esetben emlékezik meg törvénytelen gyermekekről, midőn bontó akadályul szolgáló rokonsági vagy sógorsági viszonyban állók, ezt tudva, egymással házasságra'lépnek, melyből gyermekek származnak (I. 106—108). Ezen utóbbi cím I. §-a szerint az ilyen gyermekeket „sem a pápa, sem a fejedelem nem törvényesítheti a törvényes fiak és más jog szerint való örökösök rovására és akarata ellenére, kivévén, ha a fiak és atyafiak nem lévén, egyenesen a fejedelmet illeti az örökösödés, mert ez esetben a fejedelem akárkinek javára és ahogyan akarja teljes hatalommal rendelkezhetik azon javakról és jószágokról"; ilyenkor nincs tehát szó azok törvényes örökléséről. Hogy" az örökségből való kizárásuk nemcsak az ingatlanokra vonatkozik, arra nézve a gyakorlatban nem volt kétség (Frank id. u. jegyzet). Hazai jogunknak ezt az álláspontját fogadta el az országbírói értekezlet, mely a törvénytelen gyermekek öröklésére vonatkozólag kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. Ezen értekezletnek hosszas és beható tárgyalásai során a nagyszámú jogtudósok részéről egyetlen szó sem esett a törvénytelen gyermekek öröklési jogáról, mi már magában eléggé bizonyítja, . hogy a magyar jognak arra vonatkozó álláspontján az értekezlet változtatni nem kívánt, mert mivel sem indokolható az a feltevés, hogy az ellenkező szándék megfelelő kifejezést nem nyert volna.