Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)
220 Hiteljog 339. A másodbíróság végzésének megváltoztatásával az elsőbíróság végzését indokai alapján annyival inkább kellett helybenhagyni, mert a panaszlott intézet és Kaess Rudolf között a villamos vállalatra az 1900. augusztus 31-én létrejött szerződés értelmében, a panaszlott intézet a kérdéses villamos vállalatnak csakis hasznaiban részesedvén, a dolog természetéből következik, hogy az intézetet illető haszonrészesedés csakis az illető villamos vállalat évi zármérlege alapján vehető fel a panaszlott intézet mérlegébe; és mert a kezesi kötelezettség lejárat előtt nem lévén olyan tételének tekinthető, mely a zármérleg eredményére befolyással lehetne, annak a mérlegben való kitüntetése nem szükséges. 339. szám. Mérleg A K. T. 199. §-ának parancsoló rendelkezése ellenére eszközölt felállítása, értékmegállapítás még jóhiszeműség esetében sem válik megtámadÜzletkezelés hatatlanná. megvizsgá- A részvénytársaság üzletkezelésének és vagyonállapotának meglása. vizsgálása peres úton is csak a K. T. 175. §-ában foglalt előfeltételek fennforgása esetében rendelhető el. E. H. 1904. június 8-án, 370/1904. V. sz. Elnök: Csathó Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Grecsák Károly kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az alperes részvénytársaságnak az évi mérleg jóváhagyása tárgyában hozott közgyűlési határozatát a felperes részvényes azon az alapon támadta meg, hogy a mérlegbe a „különféle követelések", „külön tartalék" és a „különféle tartozások" címei nem részleteztettek, és hogy az értékpapírok a ténylegesnél magasabb értékben vétettek fel. Állításainak bizonyítására kérte a társaság üzletvezetésének és könyveinek szakértők általi megvizsgálását. Az alperes részvénytársaság ezzel szemben azt vitatta, hogy felperes nem jelölte meg tüzetesen azokat az egyes tételeket a mérlegben, amelyeknek értékelését, illetve kitüntetését törvénytelennek tartja; ennek megállapítása céljából pedig az üzletvezetésnek és könyveknek kérelmezett szakértői megvizsgálásához a K. T. 175. §-a szerint nincs joga. Az értékpapírokat pedig jóhiszemüleg vévén fel az ott kitüntetett árban, a felperes keresete akkor is alaptalan, ha ez az értékelés nem felelne meg a K. T. 199. §. 2. pontjának. A m. kir. Kúria a felperes keresetét elutasította következő indokolással:
