Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Részvénytársaság 197 magyarázatát abban leli, hogy a bemutatóra szóló részvényeknél, melyeknek átruházása a K. T. 172. §-a szerint átadással történik, a részvénytársaság nem tudja és nem tudhatja azt, hogy ki van a részvény birtokában, ismeretlen személy ellen pedig követelést érvényesíteni nem lehet; minthogy tehát e szerint az a körülmény, hogy alperes továbbadta-e vagy sem a részvényeket, a fentebb kifejtett jogszabályoknál fogva még abban az esetben sem változtatna az ő abbeli kötelezettségén, hogy az átruházásra való tekintet nélkül a részvény névértékének 50%-a erejéig feltétlenül felelős, ha tényleg a részvényeket már a felperestől átvette, továbbruházta és ezt a felperesnek bejelentette volna; minthogy felperes ezeknél fogva a részvény névértékének 50%-át meghaladó befizetést az alperestől annál kevésbbé követelhet, mert a K. T. 157. §-a 5. pontjának rendelkezései folytán a felperesi alapszabályok 7. §-a csupán azt állapította meg, hogy a részvénytőke hátralékos 70%-át a részvényesek az igazgatóság felhívására 15. nappal a felhívás vétele után a kereskedelmi törvényben meghatározott következmények terhe alatt tartoznak befizetni a K. T. rendelkezéseinek helyes értelme szerint pedig a bemutatóra szóló részvényeknél az aláírót a részvény névértékének 50% felüli részére nézve felelősség nem terheli; minthogy alperes 30%-ot már kifizetett, és a hiányzó 20% 600 K-t teszen ki; minthogy felperes azt, hogy alperest a befizetésre 1908. évi március hó 5-ét megelőzőleg szabályszerűen felhívta volna, mivel sem bizonyította, a temesvári polgári takarékpénztár r.-t. által alpereshez 1907. november hó 20-án intézett felhívás pedig ilyennek nem tekinthető, mert a felperes saját előadása szerint ez a cég csupán a felperes pénzkezelésével volt megbízva; minthogy tehát e szerint alperes a fizetésre nézve csak az 1908. évi március hó 5-től számított 15 nap elteltével volt késedelmesnek tekinthető; a kereset főtárgyára nézve az elsőbíróság ítéletét a rendelkezés szerinti változtatással, ezeknél, a perköltségre nézve pedig saját indokainál fogva helybenhagyni kellett. 328. szám. A részvényes azon kötelezettségének jogi természetéből, hogy a Részvényrészvény névértékét megfizetni tartozik, következik, hogy ezzel a tartó- befizetés